66783. lajstromszámú szabadalom • Önműködően záródó kallantyúval bíró ajtózár vasuti személykocsikhoz

2 -és (pontozott vonalakkal rajzolt) elzárt állásban, a 3. és 4. ábrák egy módosított zár elöl­nézete, elzárj illetőleg nyitott állapot­ban, az 5. ábra a hozzátartozó zárlemez né­zete, a 6. ábra a 3—5. ábrákon föltüntelett zár vízszintes metszete, a (cl) kallantyű tengelyén, a belső ajtóoldalban ágyazott, végével egy ajtóhasítékban szabadon el­tolódó (dl) zárórugóval. A zárlemezen (1. ábra) kiképezett (h) és (g) záróorrok egy-egy mélyedéssel van­nak ellátva, amelyekbe az (a) és (b) záró­nyelvek zárófejei, zárt ajló esetén, beka­paszkodnak. A (b) zárónyelv egy csap körül forgó, kétkarú (e) emelővel kap­csolódik, melynek jobboldali karja (e2) zárófogban végződik, míg a rövidebb, baloldali (el) kar a (b) zárónyelvvel, en­nek (bl) foga útján, kényszermozgású összeköttetésben áll. A (c) kallantyű, nyi­tott ajtó esetén, (cl) és (c2) zárófogaival, az (a) zárónyelv (al) zárófogával és az (e) záróemelő (e2) zárófogával kapcsoló­dik. A működési mód a kővetkező: Az ajtó becsapásakor a (c) kallantyű, a zártokból a zár nyitott helyzetében ki­nyúló (c5) fejével, valamint az (a) és (b) zárónyelvek zárófejei a zárlemez (m, h) és (g) csúszófelületein mindaddig csúsz­nak, míg a zárlemezen kiképezett mélye­dések fölé jutnak, miáltal, először is, az (e2) záró fog a (c) kallantyű (c2) zárófo­gának körzetéből kihúzódik. A (b) záró­nyelv ekkor, retesz gyanánt, (b2) fogával, a (c) kallantyű (c4) foga alá fekszik, a (c) kallantyű pedig, a (c5) fejnek az (m) csúszófölületre való fölcsúszásakor, a (d) zárórúgó hatása ellenében, a nyitott hely­zet felé forgatiatik. Miután az (a) záró­nyelv (al) zárófogának a (c) kallantyű (cl) zárófogával való kapcsolódása meg­szűnt, a (c) kallantyút a (d) zárórúgó csak a (b) zárónyelv zárófejének a (g) záróorr jnélyedésébe való beesése ulán, elzáró Jhelyzelbe hozhatja, mimellett az (i) rúgó a záródó (c) kallantyúnak rugalmas féke­zésére szolgál. Az (a) zárónyelv zárófejé­nek a (b) záróorr mélyedésébe való be­esése által az ajtó háromszoros elzárása idéztetik elő. Zárt ajtó esetén a (c) kallantyű kézzel tetszőlegesen elforgatható, anélkül, hogy az (al) zárófog a (cl) zárófoggal és áz (e2) zárófog a (c2) zárófoggal kapcsolód­hatnék, minthogy mindkét zárónyelv zárófejének mozgása lefelé korlátozva van. Az ajtó nyitásakor a (c) kallantyű (c3) zárófogával a (b) zárónyelv (b2) záróloga alá, (cl) zárófogával pedig az (a) zárónyelv alá fekszik, miáltal mindkét (a) és (b) záró­nyelv zárófejei a (h) és(g) záróorrok mé­lyedéséből kiemeltetnek. Ha azon eset adódnék elő, hogy az ajló valamely okból nem csappanna be teljesen az ajtókeretbe, akkor úgy az (a) és (b) zárónyelvek zárófejei, valamint a (c5) kallantyúfej'is, a zárlemezen kiképe­zett (h, g) és (m) csúszófölületeiken vissza­csúsznak. A (c) kallantyút az (m) csúszó­fölület, ezen esetben mindaddig vissza­tartja helyzetében, míg, az (a) és (b) zárónyelvek zárófejeinek a (h) és (g) záró­orrokon való lecsúszása által, az (al) zárófog a (cl) zárófoggal, az (e2) záró­fog pedig a (c2) zárófoggal kapcsolódik és így a (c) kallantyút a nyitott helyzet­ben rögzíti. Az ajtónak, a (c) kallantyű szabaddá tétele után, az ajtókeretbe való behúzása céljából, az (m) csúszófölület fölfelé gyen­gítve van, azonkívül pedig, ennek meg­felelően, az (a) és (b) zárónyelvek záró­fejeinek (g, h) záróorrai is az ajtó be­húzására alkalmasan vannak megmun­kálva. A (c) kallantyűhoz, ennek elzáró hely­zetében, nyitott ajtó esetén, az (e) záró­emelő (e2) zárófoga úgy támaszkodik, hogy ezáltal a (b) zárónyelv kényszir­mozgásszerűen úgy áll be, amint az, zárt ajtó esetén, szükséges. Ez azon állás, me­lyet a (b) zárónyelv zárófeje a (g) záró­orr mélyedésében fölvesz. Ezáltal a zár-

Next

/
Thumbnails
Contents