66653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cukornak vagy vegyi termékeknek előállítására laza, száraz állapotban anyalúgok képződése nélkül

kamrákra osztják. A szelepekkel ellátott (25, 26, 27) csövek a (22, 23) hengerek közötti terekbe beállítható mennyiségben hűtőanyagot vezetnek és ezt a (28, 29, 30) csövek ismét elvezetik. A (24) harántfalak falak által képezett kamrákban további harántfalak lehetnek elrendezve oly célból, hogy a hűtőanyag keringésbe jusson. A (22) hengeren a tengelyre merőlegesen célszerűen a (31) bádogkoszorűkat rendezzük el úgy, hogy a külső dob és a belső henger közötti tér kamrákra vagy Övekre van osztva. A fogódob oldalt a helytálló, kerületükön tömített (32, 33) homlokfallal van elzárva, a levegő (34)-nél lép be és (35)-nél lép ki. Az anyag megnedvesítésénél és hűtésénél a levegőt az anyaghoz célszerűen az anyaggal egyirányban vezetjük. A (36) tölcséren át vezetjük be az anyagot, amely a készüléket az ellenkező oldalon (37)-nél hagyja el. Hogy a terméknek a (22) hengerhez való tapadását megakadályozzuk, a forgóhengerek a (38) kaparókat vagy keféket rendezhetjük el, amelyek a (22) henger falát súrolják. Ha a készüléket a termék hűtésére és megnedvesítésére használjuk, a (22) henger kettős falába hűtőszert vezetünk be. A készülékbe nedves a legnagyobb mértékben telített levegőt vezetünk be, sőt célszerű a levegőt, minthogy magasabb hőfokon jobban telíthető vízgőzzel, melegen bevezetni. A (36) tölcséren át bevezetett anyag a (20) henger forgása alkalmával állandóan a (22) henger hűtött köpenyére hull, miközben lehűl és ezen a hengerfölületen lefelé csúszik, illetve a hengerfölületről a "(38) kefét letolják. Esése közben találkozik a levegőárammal és minthogy ez az anyagon és a hűtőfölületen lehűl, a levegőből nedvesség válik ki, amelyet az anyag fölvesz. A levegőt a készülékbe az anyagnál célszerűen melegebb állapotban bocsátjuk be és vezetjük el. Egyrészt a levegő mennyiségének és nedvességtartalmának beállításával, másrészt a lehűtéssel módunkban áll a nedvesség azon mennyiségét beállítani, amelyet a terméknek föl kell vennie. A hűtőfölületeknek azon részeit, melyekkel az anyag nem jut érintkezésbe célszerű szigetelni, mert különben a nedvesség rajtuk cseppekben kondenzálódik, amelyek a termékre károsak lehetnek. A levegő nedvességtartalma az ismert módszerekkel növelhető, mint pl. finoman porlasztott víz befecskendezésével, vagy vízgőz expandálásával stb. úgy, hogy a levegő köd alakjában lép a készülékbe. A fönt leírt készüléknél hűtőanyag gyanánt vizet, vagy kondenzálható gázokat használhatunk. A levegő más gázokkal pl. égéstermékekkel vagy más effélékkel is helyettesíthető. A fönt ismertetett különböző eljárások és készülékek egészben vagy részben más, hasonló eljárásoknál is alkalmazhatók, amelyeknél cukrot forró koncentrált oldatból, laza, száraz cukornak, illetve valamely idegen anyagnak hozzáadása vagy a hozaganyag és vákuum egyidejű vagy egymásra következő behatása útján választunk ki, mimellett forró cukortészta keletkezik. Emellett a termék ~kiválasztása és a tészta előállítása időszakosan, pl. külön billenthető kavarókban vagy folytonos üzemben is foganatosítható. Ha a forró cukortészta képződését, amely tészta a laza termék vagy a kemény alakdarabok előállítására szolgál, időszakosan, azaz meghatározott mennyiségű rész koncentrált oldattal, illetve szemcsés töltőanyaggal végezzük, akkor a laza, száraz terméket, az idegen indifferens anyagot, illetve a takarmányanyagot vagy a szilárd, megbontható, illetve folyékony vagy gázalakú, a végtermék tulajdonságait vagy színét befolyásoló anyagot vagy a fönt leírt módon, fokozatosan vagy pedig egyszerre adagolhatjuk a keverő- vagy gyúrókészülékbe. Ezen anyagokat azonban az időszakos munkamódnál is a tiszta, illetve kristályokat tartalmazó oldatnak a keverőilletve gyúrókészülékbe való betöltése közben, illetve ezen készülék és bepárologtató között adagolhatjuk, mimellett az anyagok mennyisége a fönt ismertetett módon szabályozható. A találmány tárgyát tevő munkamódok-