66653. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés cukornak vagy vegyi termékeknek előállítására laza, száraz állapotban anyalúgok képződése nélkül

Ahelyett, hogy a forró tésztát levegő behatásának vetnők alá, meleg állapotban vákuum hatásának is kitehetjük. A kezelést célszerűen zárt keverőkészülékben foganatosítjuk s az anyaghoz egyidejűleg hőt vezethetünk hozzá. A hő hozzávezetése, vagy nzon edény fűtése által érhető el, amelyben az anyagot kezeljük, vagy az edényben lévő üregesen kiképezett kavarószerkezet fűtése által. Emellett célszerűen úgy járunk el, hogy a vákuumot lassan vagy fokozatosan növeljük, vagy pedig a forró tésztát fölváltva vákuumban és e nélkül kezeljük. A forró tészta száraz termékké való átalakításának első részében a vákuumhatást alkalmazhatjuk és ezután az anyagot levegőáramnak tehetjük ki. Az előállítandó laza anyag minősége szerint ezen szárítási folyamatot hosszabb vagy rövidebb ideig végezzük, vagy a levegő mennyiségének és hőmérsékletének, illetve a vákuumnak beállításával, vagy a szárítás első részében hidegebb és utolsó részében meleg levegő behatása útján teljesen száraz, vagy többé-kevésbbé még nedves, laza, ill. még meleg tömeget állítunk elő. Forró levegőnek behatása a szitáihatóság szempontjából különös fontossággal bír és ezenkívül nedves levegőnek reá következő behatásával egyetemben, az anyag jó raktározhatóságának egyik föltételét teszi. Az ezen kiválasztó eljárás szerint előállított cukor vagy vegyi termékek hideg állapotukban többnyire igen nehezen szitálhatok még akkor is, ha csak igen kis menynyiségű sebességet tartalmaznak. A finom poralakú kristályok a szitafölületet csakhamar eltömik. Ha azonban a termék melegebb, pl. 40—60° hőmérséklettel bír, a száraz termék a közönséges szitákkal könynyen osztályozható, anélkül, hogy a szitát tisztítani kellene. Mint már említettük, a szárítás utolsó periódusában meleg levegőt is alkalmazhatunk. Emellett a termék a készülékből száraz állapotban és kissé melegen kerül ki. A termék szükség esetén s^itálás előtt forró levegővel, külön készülékben még tovább melegíthető föl. Ha azonban a terméket túlszáraz állapotban csomagoljuk be és raktározzuk, különösen pedig ha még túlságosan meleg is, akkor a zsákokban összeáll és nehezebben adható el. Ezen jelenség a teljesen száraz kristályok erős adhézióján alapszik, amely akkor lép föl, ha az egyes részeket vékony levegő és nedvességburok nem veszi körül. A jelen találmány további kiképzése szerint ezen hátrányt azáltal küszöböljük ki, hogy a szitált terméket hűtés közben bizonyos fokig nedvesítjük. A találmány tárgyát tevő eljárás szerint tehát a termék melegebb és szárazabb állapotban állítható elő, mint amilyen forgalombahozatalhoz szükséges. A terméket azután szitáljuk, lehűtjük, majd nedvesítjük, azaz a kész terméknek azon nedvesség egy részét, melyet ez előállítása alkalmával tartalmazott, ismét visszaadjuk. Ezen utóbbi munkamód azon kettős előnnyel jár, hogy egyrészt kényelmesebb és másrészt a végső nedvesség tetszés szerint állítható be, amint az a termék raktározhatósága szempontjából a legelőnyösebb. Az előállított termék lehűtése és nedvesítése, vízgőzzel telített hideg légárammal végezhető. Azonban meleg és erősen telített levegőáramot is használhatunk, mimellett a meleg levegőt és az illető terméket hűtő- és nedvesítőkészülékben hűtőfölület behatásának tesszük ki. Melegített levegő gyanánt előnyösen a szárítóból távozó nedves levegőt használhatjuk föl. Amennyiben ezen utóbbi eljárásnak már szárított, hideg terméket vetünk alá, vagy úgy járunk el, hogy a terméket előmelegítjük és azután lehűtés közben nedves levegővel kezeljük, vagy pedig úgy, hogy fölmelegítjük és utána lehűtjük, mimellett az anyagot mindkét eljárásnál meleg, nedves levegővel kezeljük. A termék fölmelegítésére ekkor magát a levegőt használhatjuk, vagy pedig az erre a célra szükséges készülékekben a hűtőfölületeken kívül melegítőfölületekről is gondoskodunk és ezenkívül levegőáramot vezetünk be, amely a termékbe a higroszkópos nedvességet beviszi. A hűtőfölüle-