66567. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszámlálóműves számológép két eltolt számjegysorral bíró számlálókerékkel

— 2 vezérlőtárcsa van összekötve, melynek (5) kivágásába a csappanószerű (6) emelő erre fogódzhat. Valamennyi (6) emelő a kétkarú (23) emelőben ágyazott (7) tengelyen van megerősítve úgy, hogy azok együtt fésűt képeznek, mely csak akkor mozoghat lefelé, ha valamennyi (3) számlálőkerék, (4) vezérlőtárcsájának (5) kivágásával, a (6) emelők orrával szemben áll (2. ábra). A (6) emelőknek a 2. ábrán föltünteteit helyzetében, a (2) tolóka leolvasónyílásán keresztül, az összeadási és szorzási számjegysor zérusa látható. A legalacsonyabb számértékhely (3) számlálókerekéhez tartozó (6) emelőn a (8) pecek van megerősítve (7. ábra), mely a (6) emelő leesésekor a gép oldalfalán forgathatóan ágyazott (9, 10) rudazatot lenyomja és ezáltal a (11) fogaskereket, mely a (10) rudazattal összekötött (14) emelőn van ágyazva, két, a (40) forgattyúval körülforgó (12, 13) fog pályájába lengeti. Ezen helyzet a 2. ^ábrán van föltüntetve. A (11) fogaskerék a (42) fogaskerékkel kapcsolódik, melynek (42') tengelye körül a (11) fogaskereket hordó (14) emelő leng úgy, hogy a (12, 13) fogak a (3) fordulatszámlálóművet tovább kapcsolhatják. Hogy ezen kapcsoláskor, melynek célját alább adjuk meg, a (14} emelő el ne foroghasson és ezáltal a (11) kereket a (12) vagy (13) hajtópecek behatása alól ki ne vonhassa, a (14) emelő kilengetésekor annak másik végét a rúgó által befolyásolt (15) támasz fogva tartja, mely a másik emelővéghelyzet számára egy második vállal, kivágással is el van látva (2. és 6. ábra). A (14) emelő szabad vége a (16) pecket hordja, mely a (11) fogaskeréknek a munkahelyzetbe való belengetésekor (2. ábra) a kétkarú (17) emelőt és a (18) tengelyt az óramutató irányában elforgatja. Ezen (17) emelő'alsó (17') vége ekkor, a (21) tengelyen a (19) haránttengely körül forgatható (20) kapcsolópecket fölállítja. (2, 3. és 6. ábra). A (21) tengelynek jobbra forgatásakor, mely az összeadási vagy szorzási műveletet hozza létre, a fölállított (20) pecek a (22) kilincshez ütközik, mely a (24) tengely körül forgatható kétkarú (23) emelőn forgathatóan van ágyazva és fölfelé mozgásakor a (25) pecekkel ellátott (15) támaszt kilengeti úgy, hogy a kilengetett (11) fogaskerék ismét a hatástalan helyzetbe jön (6. ábra), miáltal egyidejűleg a kétkarú (17) emelő alsó (17') végével, a (20) kapcsolópecket rúgó vagy hasonló segélyével való kikapcsolásra szabaddá teszi. Ennek következtében, a (12) és (13) hajtópecket, valamint a (20) fog a következő összeadási és szorzási forgásoknál nem működhetnek, tehát a (3) fordulatszámlálóműben kapott eredményt sem zavarhatják meg. A tizeskapcsolást, melynek, mint ismeretes, valamelyik számlálókeréknek a «9» számjegyről a «0» számjegyre (és megfordítva) való átmenetelekor kell történnie, a 7—9. ábrákon föltüntetett szerkezet végzi. Eszerint mindegyik, egy (3) számlálókerékkel állandóan kapcsolódó (43) közbeiktatott kerék egy (48) pecket hord, mely (3) számlálókerekének tizeskapcsolásakor oly módon hat a kétkarú (49) emelőre, hogy az ezen (49) emelő által hordott és a legközelebbi magasabb rendű (3) számlálókerék közbeiktatott (42) kerekével állandóan kapcsolódó (50) fogaskereket kilengeti. Ezen kilengetés által az (50) fogaskerék az (51) hajtópeckek pályájába jut, melyek éppúgy, mint a 2. és 6. ábrán föltüntetetl (11) és (12) hajtópeckek, a (41') beállítóműtengellyel forognak körül úgy, hogy a (41) hajtó-Kerekek forgásakor ezen (51) hajtópeckek egyike a kilengetett (50) kerékbe nyúlik és a (42, 43, 44) közbenső kerekek közvetítésével, a tizes kapcsolást véghez viszi. Kilengetett helyzetében az (50) fogaskereket az (53) támasz fogva tartja, mely, amint az a 8. ábrán látható, az (52) rúgó hatása alatt, a (49) emelőnek fölemelt jobboldali vége alá tolódik. A tizeskapcsolás elvégezte után az (53) támasz azáltal leng ki ismét, hogy az (53) támasz (54) forgástengelyével összekötőit (55) kart, a kétkarú (56) emelő az (x)