66567. lajstromszámú szabadalom • Fordulatszámlálóműves számológép két eltolt számjegysorral bíró számlálókerékkel

— 3 — nyíl irányában elforgatja (8. ábra). E célra a (41) beállítóművel körttlforgó (57) bülykös tárcsa szolgál, mely az (56) emelőre hat. Az (53) támasz kilengetése után egy rúgó, pl. ugyancsak az (52) rúgó a kétkarú (49) kapcsolóemelőt ismét az (53) támasz alsó vállára nyomja le. Ezáltal, amint azt a 9. ábra mutatja, a nyugalmi állás ismét helyreáll, azaz az (50) átvivőkerék az (51) bajtókerekek pályájából ki van lengetve. A (3) számlálókeréknek a «9» számjegyről a «0» számjegyre, vagy megfordítva való legközelebbi álmenetelekor a játék megismétlődik. Hogy mindegyik (53) támasz a többi támasztól függetlenül eshessék (49) emelője alá, az (53) támaszok (54) tengelyükkel pecek- és hosszlyukösszeköttetés beiktatása mellett vannak kapcsolva, mely az (53) támaszoknak, (54) tengelyükhöz képest, csekély, a beesésére elegendő elforgását engedi meg. Ha, természetesen a (3) számlálómű zérusra állítása után (2. ábra) kivonást, vagy osztást akarunk végezni, valamennyi (3) számlálókereket annyira el kell forgatnunk, hogy a tizeskapcsolást megindító (48) kapcsolópeckek (8. és 9. ábra) a (49) emelők mellső oldaláról azok hátsó oldalára jussanak, nehogy a (3) számlálókeréknek már első, a (34) fog (4. ábra) állal eszközöli forgásánál, hanem csak tizedik forgásánál (forgattyúforgásnál) jöjjön tizeskapcsolás létre. Azonkívül a leolvasó lyukakkal ellátott (2) tolókát úgy kell elállítani, hogy a leolvasólyukakban az összeadási és szorzási zérusok helyett, a kivonási és osztási zérusok jelenjenek meg. Ezen hét műveletet valamennyi számlálókerék elforgatását'és a tolóka átállítását a gép, az alábbi berendezés segítségével, teljesen önműködőlég végzi, anélkül, hogy csak egyetlenegy kézmfivelet is szükséges volna erre. Ismét a 2. ábrán föltüntetett nyugalmi állásból kell kiindulnunk, mely szerint a (3) számlálókerekek zérus helyzeténél valamennyi (6) emelő, orrával a (4) tárcsák (5) kivágásába kapaszkodik és ennek következtében a (Ily kerék a (12,13) hajtőkerekek pályájában fekszik. Ha a (21) tengelyt, osztás vagy kivonás céljából, balra kőrülforgatjuk (2. ábra w. nyíl), a fölállított (20) fog a kétkarú (23) emelő (26) nyúlványába ütközik és a (23) emelőt a (24) tengely körül a 2. ábrán föltüntetett (x) nyíl irányában elforgatja. Ezáltal a (23) emelő másik végével összekötött (6) fésű az (y) nyíl irányában (2. ábra) a 6. ábrán föltüntetett helyzetbe mozog el. A (23) emelő két végállását az ezen emelő (28) és (29) nyugaszába beugró (27) rögzítőkilincs biztosítja. A (6) fésű ezen eltolásával az (1) tengely körül forgatható (2) tolóka fölemelkedik azáltal, hogy a (2) tolókával összekötött (30) kart a (6) fésű (7) tengelye lenyomja. A (2) tolóka elforgatásával az eredetileg a leolvasólyukban álló az összeadásokhoz, ill. szorzásokhoz való számérték elfödetik és abban a szomszédos, a kivonási és osztási számjegysorhoz tartozó számérték jelenik meg. Minthogy a (21) tengely iszen forgásakor a (22) kilincs nem befolyásoltatik. a (15) támasz sem leng ki. A (11) forgáskerék tehát egyelőre a 2. ábrán föltünletett munkahelyzetben marad, amelyben a (13) kapcsoló pecek ezen (11) fogaskerék és a (42, 43, 44) közbeiktatott kerekek segítségével tizeskapcsolást végezhet. Ezen tizeskapcsolás, mely a (48) pecek, a (49) emelők, az (50) fogaskei ekek és az (51) hajtópeckek (7. cs 8. ábra) közvetítésével valamennyi más (3) számlálókerékre is átvivődik, okvetlenül szükséges, amint azt már jeleztük, ahhoz, hogy a kivonási és osztási számiegysor zérusai jelenjenek meg a (2) tolóka nyílásaiban és hogy a mindkét számjegysor számára közös tizesátvivőszerkezetet (nevezetesen a (48) peckeket (7. és 8. ábra), a (49) kapcsolóemelők másik oldalára hozzuk úgy, hogy a kivonási és osztási számjegysor használatakor a tizeskapcsolás a kellő helyen történjék. Aztán, minden forgatlyúfordulatnál éppúgy, mint összeadásoknál és szorzásoknál, a (34) fog egy (3) számláló-