66466. lajstromszámú szabadalom • Összerakható csapóhíd és ennek előretolására szolgáló szerkezet
— 3 -i tartassanak. Hasonló módon történik a harmadik (3) pályarésznek hozzákapcsolása és előretolása. Ekkor a hídpályának már legnagyobb része a meder fölött lebeg. Hogy emellett a (4) pályarészre az egyensúlybantartás céljából ne kellessen túlnagy nyomást kifejteni és ne kelljen sok személyzetet foglalkoztatni, a (4) pályarésznek gerendáihoz oldalt nyitott (17) kampók és (18) ékek segélyével (14. és 15. ábrák) (16) meghosszabbító rudakat kapcsolunk hozzá, melyek az emeltyűkar meghosszabbítására szolgálnak. A (16) meghosszabbító rudak hátsó végén U-alakú (19) hevederek vagy félgyűrűk vannak megerősítve, melyeken a kiszolgáló legénység által leszorítandó harántrudakat illesztünk át. A (16) rudak hozzákapcsolása után, a hídpálya addig tolható előre, míg annak mellső vége a tnlsó partot el nem éri. A (2) pályarésznek az (1) pályarészhez való kapcsolásánál ennek a két résznek nem kell föltétlenül egy egyenesbe esnie, hanem a (2) pályarész, ha azt a talaj alakja megköveteli, az (1) pályarészhez képest bizonyos szög alatt is állhat (13. ábra), amennyiben a (10) csapok ezen esetben is beakaszthatók a (8) horgokba. Midőn [aztán az ily szögállás mellett összekapcsolt (1) és (2) részeket előretoljuk, az (1) pályarésznek súlya ezen részt a (10) csapok körül elforgatni iparkodik, amikor is a (8) horgoknak és (10) csapoknak az (5) gerendák fölsö oldalán való elrendezése folytán ezen gerendáknak homlokoldalai egymáshoz szorulnak. Az (1) pályarész tehát a (8) horgok segélyével a (108 ) csapokon függ, mihelyt az (1, 2) részeknek csatlakozási helye a (12) hengeren túlmozgott. A (15) biztosító csap tehát az (1) pályarész leesésének veszélye nélkül a két hengeren való túlmozgása után vagyis miután az (1) és (2) részek már egy egyenesben fekszenek, illeszthető be. A híd lancirozására szolgáló, az előzőkben ismertetett szerkezet azt az előnyt mutatja, hogy a híd csekély kiterjedésű part felől is igen könnyen fölépíthető és a partnak nem is kell síknak lennie. A (8) horgok és (10, 15) csapok segélyével létesített kapcsoíat a hídrészek önsúlyának elbírálására elegendő szilárd. Ezeknek az összekötő részeknek azonban nem rendeltetésük a külső terhelés elbírása, hanem a hídnak a szükséges hord' "képességét az alsó övezet gyanánt szolgáló (20) kötelek adják meg Ezeket a köteleket az (1, 2, 4) pályarészeknek összekapcsolásakor és előretolásakor az első (1) pályarész (5) gerendáinak mellső végéhez erősítjük, aztán a pályarészek előretolásának mérvében megfelelő tartó elemekbe akasztjuk be és miután a mellső híds-ég a tuláó partra helyezkedett, azokat megfeszítjük. Az első (1) pályarésznek mindegyik (5) gerendája (2. ábra), mellső vége közelében. a (21) horgot hordja, mely a (22) csavarok és (23) csavaranyák segélyével van megerősíive. Ezekbe a (21) horgokba az első (1) pályarésznek a (12) hengerre való ráhelyezésénél, a mellső végükön (24) gyűrűkkel ellátott (20) köteleket akasztjuk be. A (21) horgoknak végei erősen visszafelé vannak görbítve, hogy a kezdetben még meg nem feszített köteleknek gyűrűi ki ne csúszhassanak, ugyanezen célból a (21) horgok karabélyzárral láthatók el. A (20) kötelek hordására a (25, 26) támaszok szolgálnak, melyek az (1—4) pályarészeknek előretolása közben helyeztetnek el és pedig akkor, miután az azoknak fölvételére szolgáló pontok a (12) hengeren túlhaladtak. A (25, 26) támaszok mindegyike egy-egy (27) csigát hord és a (25). támaszok hosszabbak, mint a (26) támaszok. A (25) támaszoknak csigáiba a (20) köteleket alulról, a (26) támaszok csigáiba pedig fölülről helyezzük el úgy, hogy a kötelek zegzugosán haladnak és későbbi megfeszítésüknél ill. a híd megterhelésénél a (25) támaszokat nyomásra, a (26) támaszokat ellenhen húzásra veszik igénybe. Az utóbbi támaszokat előnyösen a szomszé-