66453. lajstromszámú szabadalom • Készülék sinek kenésére
- 2 szivattyúhenger oldalt az (el) visszatérítő szelephez vezető (i) vezetékkel van ellátva és a (k) cső útján az (e2) visszatérítő szeleppel van összekötve. Az (el) és (e2) szelepből csatornák vezetnek az (e) szelephez. A (c) csatorna úgy van a (d) dugattyúban elrendezve, hogy a dugattyú lenyomásánál a csatorna a (q) vezetéket a (k) csővel köti össze. A (h) szelep az (f) cső magasságában az egyenes (n) csatornával, a (g) cső magasságában pedig a T-alakú (nl) csatornával van ellátva (5—8. ábrák). A (h) szelep azonkívül az (nl) csatorna magasságában egy annak tokjával összekötött (o) biztonsági csővel van fölszerelve. Az (a) tartály a (h) szelep fölött (p) nyílással van ellátva, melyet rendszerint egy födő elzár, míg utóbbi eltávolítása után a nyíláson át kulcsol dughatunk be a szelep elforgatása céljából. A (d) dugattyú meghosszabbítással van ellátva, mely a tartály nyílásán keresztül a sín hornyába nyúlik be és itt lábitót alkot, melyet a síneken futó kerekek lenyomhatnak. Az (e) szelep az (1) összekötő rcsz útján a sín hornyába kitorlcoló (m, ml) elágazásokkal biró nyomócsőhöz csatlakozik. A (h) szelep fölváltva úgy állítható be, hogy a vizet az (n) csatornán körösztftl a (q) vezetékbe, vagy pedig a kenőanyagot a tartály fenekéről az (nl) csatornán körösztül a (ql) vezetékhez juttatja. Ha az (n) csatorna van beiktatva, úgy amint az a 3. és 5. ábrán látható úgy, hogy víz folyik a szelepen át, akkor az (nl) csatornát a 6. ábrán föltüntetett módon állítjuk be úgy, hogy ez az (o) csövet az (1) összekötő résszel és a (ql) vezetékkel köti össze. Ha a dugattyú a (h) szelepnek a 3. és 5. ábrán föltüntetett módon való beállítása után lenyomatik, akkor az (f) csövön át víz fog a (q) vezetékbe és a (c) csatornán körösztül a (k) csőbe folyni. Ezen víz nyomása nyitja az (e2) szelepet és zárja az (el) szelepet úgy, hogy a víz az (e) szelepen és az (1) csőösszeköttetésen körösztül az (tn, ml) csövekbe folyik, mely azt a sínekhez vezeti. A dugattyú alatt lévő levegő a (ql) vezetéken, az (1) összekötő részen az (nl) csatornán és az (o) csövön át lcihajtatik. A sínnek az (a) tartályból olajjal vagy hasonló kenőanyaggal való kenésére a (h) szelepet a 7. és 8. ábra szerint állítjuk be. Ez esetben a rugóhatás alatt fölfelé menő dugattyú a kenőanyagot a (g) csövön át a szivattyúhengerbe szívja és a dugattyú lenyomásánál a kenőanyag az (i) vezetékbe jut, miáltal az (el) szelep nyit és az (e2) szelep zár, mimellett a kenőanyag az (e) szelepen, az (1) csőösszeköttetésen és az (m, ml) csöveken át a sín hornyába kiürül. Ha sem vizet, sem olajat nem használunk a sín számára, akkor a (b) szelepet a 3., 5. és 6. ábra szertnt állítjuk be, míg az (f) csövet a rajzon föl nem tüntetett külső szeleppel zárjuk. A 9. ábrán föltüntetett kiképzésnél az (al) tartály válaszfal által két (all, a21) kamrára van osztva. Az (all) kamra a szivattyút és az (r)-nél forgathatóan elrendezett armatúra egy részét fogadja be, mely armatúra a szivattyú dugattyúján fekszik föl. Az (a21) kamra az (sl) elektromágnessel van fölszerelve, mely az (s) fegyverzelet vonzza. Az elektromágnes tekercselése a (t) vezeték útján a (v) kikapcsolóval és ezen át a (w) átkapcsoló egy részét képező (x) kontaktussal van összekötve. A (w) átkapcsoló (x3) kontaktussal van ellátva, melyből a (tl) vezeték az elektromos közúti vasútrendszer (t2) földfeletti vezetékéhez vezet, míg egy harmadik (x2) átkapcsoló kontaktus a (13) vezeték útján a (t4) konlaktusszerkezetbez csatlakozik, mely a sínpálya ama része, pl. kanyarulat fölöit van elrendezve, mely kenendő. A (t4) kontaktusszerkezet a közúti jármű áramszedő görgője, kengyel vagy efféle útján a (t2) vezetékkel hozható összeköttetésbe. Az (xl) átkapcsoló emelő forgathatóan van az (x) kontaktuson élrendezve és fölváltva az (x2) vagy (x3) kontaktusokra állítható úgy, hogy vagy a (i3) vezeték vagy pedig a
