66373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására
2 -lépjük, Ú£>y magas nyomások alkalmazásánál, pl cni2 -kénl 250 kg. vagy az előállítandó lap vastagságának és nagyságának megfelelően még nagyobb nyomással a masszát oly homogénné lehetjük, hogy a cement egyes részecskéi oly erősen sajtoltatnak egymáshoz, miszerint azok között gyakorlatilag tekintetbe jöhető hézagok nem maradnak fenn, Ezáltal a műkő rendkívül keménnyé és ennek következtében padló kövezésére alkalmassá válik és azonkívül homogén állománya, valamint szilárdsága folytán a matricából könnyen eltávolítható anélkül, hogy ahhoz hozzátapadna. A jelen találmány újítása már most első sorban abban áll, hogy padlókövezés céljaira való műkőgyártásnál a fönt leírt technikai hatások elérése céljából az eddiginél nagyobb nyomási alkalmazunk. . Az eddigi eljárásokkal szemben egy további újítás még abban áll, hogy a jelen találmány szerint a fölső réteghez más cementminőséget használunk, mint az alsóhoz és hogy ezen cemenlminőségeket olyképp választjuk meg, miszerint a fölső és alsó réfeg lekötése és meg- | keményedése lehetőleg egyidejűleg tör- ' ténjek, tehát hogy mindkét rété-" ^n egyenlő feszültség lépjen föl. Ha a műkövet egészé1 „ii ugyanazon egynemű cementlömegből állítanók elő, az a veszély fenyegetne, hogy a műkő vetődnék. Azonkívül ismeretes, hogy a különböző cementfajták különböző módon kötnek le és hogy a lekötés fokát és gyorsaságát azáltal szabályozhatjuk, hogy a cementhez töllőanyagot, pl. homokot keverünk. Jelen találmány tárgya már most azon alapszik, hogy különböző megkeményedési fokkal bíró cementfajtákat egyidejűleg alkalmazunk, olyképpen, hogy a cementlömegek gyorsabb vagy lassúbb lekötőképessége kölcsönösen kiegyenlíti egymást és a föllépő feszültségkülönbségek egymást lerontják. Ezen itiűszaki hatás elérésére pl. egy gyorsabban lekötő cemenlréteghez homokot vagy más töltőanyagot keverhetünk, míg a rá következő, lassabban lekötő ce"mcntrélegct töltőanyag nélkül használhatjuk. A fentebb leírt hátrányok magyarázata — úgy látszik — abban rejlik, hogy az alacsony nyomás alkalmazása következtében a fölső réteg a sajtolás alatt nedves marad és így az eltávolításnál a matricához ragad, míg a jelen eljárásnál használt magasabb nyomás alkalmazása által, mely cm2 ként kb. 250 —400 kg.-ot vagy még ennél is többet tesz ki, a nedvesség a fölső rétegből teljesen kiszoríttatik, minek folytán a matrica feneke és a matrica felé néző fölső réteg között egy szigetelőréteg képződik úgy, hogy az előállított műkő a sajtolás után a matricából könynyen eltávolítható. Azon körülményre való tekintettel továbbá, bogy nagyobb méretű műkövek, mint pl. 60 X 60 cm., vagy 90 cm. előállításánál a fenti magas nyomások létesítésérc szolgáló sajtók aránylag drágák lennének és így az üzem gazdaságosan már nem voína keresztülvihető, a bejelentől-- ..yen nagy kövek előállításánál .ts megoldást alkalmaznak a készre sajtolt műkőnek a matricából való sértetlen eltávolítására. . Kísérletek ugyanis azt mutatták, hogy oly méretű sajtókkal, amelyek gyakorlatilag még alkalmazhatók, cm2 -ként kb. 250 kg. nyomást érhetünk el, továbbá, hogy ezen nyomás elégséges ugyan oly műkő előállítására, amely minden tekintetben megfelel padló kikövezésére, mindannak dacára nem alkalmas arra, hogy nagyobb méretű műköveknél a fölső réteg és a matrica között oly szigetelő réteg jöjjön létre, amelynek segélyével azután a sajtolt műkő a matricából sértetlenül eltávolítható volna. A bejelentőknek sikerült azonban több kísérlet után ezen hátrányt kiküszöbölni, ami már eszerint harmadik jellemző részét képezi a jelen találmánynak tudniillik, hogy a műkőmasszának a matricába
