66373. lajstromszámú szabadalom • Eljárás műkő előállítására

való bevezetése előtt utóbbinak fenekét, egy csillám- vagy vékony alumínium­lemezzel vagy más alkalmas és ezen ma­gas nyomásnak ellentállni képes anyagból készült lemezzel lefedjük. A sajtolás után ezen lemez a kellő alakra hozott műkőnek a matricából való . eltávolítása után azt a műkőlapról könnyen levehetjük. Azon különleges követelmények foly­tán, amelyeknek a műmárvány-padló kö­vezetnek meg kell felelnie, tudniillik, hogy dacára a padló nagy koptatásának a mintáknak (desséneknek) és rajzoknak azon meg kell niaradniok, szükséges, hogy ezek a rajzok ne csak a kövezet fölszi­nén legyenek alkalmazva, hanem, hogy a kövezetnek egy bizonyos mélységéig foly­tatódjanak. A jelen találmány ezen kö­vetelménynek is megfelel. A találmánynak egy további jellemző része még abban áll, hogy mielőtt a műkő masszát a sajtolásnak vetjük alá, azt egy nem festő ragasztóanyaggal, mint pJ. vizahólyaggal vonjuk be vagy kever­jük össze oly célból, hogy utóbbi a műkő­masszára ideiglenes kötőanyag gyanánt hasson és a műkő-masszát a megkemé­nyedés beálltáig összetartsa. A gyakorlatban az eljárás a következő­képen alakul: A fölső réteghez való műkő masszát, amely különszínű megnedvesített cement­pépből áll, megfelelő módon akként ke­verjük össze, hogy azon a kívánt rajzok és szinek mutatkozzanak. Keverés közben vizahólyagot adunk hozzá, még pedig a következő okokból: Mint ismeretes, a cement megkemé­nyedése éppen a gyorsan megkeményedő cementeknél tíz vagy húsz perccel a víz hozzáadása után áll be. Minthogy azon­ban a jelen eljárásnál az előkészítendő műkövet csak rövid ideig, körülbelül 4-5 percig vetjük alá a nagy nyomás­nak és közvetlenül a sajtolás után eltá­volítjuk a matricából, a hozzáadott ra­gasztóanyag — amely célra leginkább valamely tiszta, nem festő ragasztóanya­got, mint pl. vizahólyagot használunk — ideiglenes kötőanyag gyanánt szolgál, oly célból, hogy a műkő-masszát a megke­ményedés beálltáig összetartsa. A fentemlített lemintázandó, illetőleg padlókövezetté vagy falburkolattá stb.-vé sajtolandó műkő-masszát a matrica fé­nyesített és megnedvesített lapjára he­lyezzük, amely tölületet azonban, ha na­gyobb méretű műkövek előállításáról van szó, előbb a matrica fenekére helyezzük és csillámból, alumíniumból, vagy más alkalmas és a nyomásnak ellentálló anyagból készült lappal lefödjük. A forma sima fenekét a pépszerű réteg fölvitele előtt megnedvesítjük. Előnyösen alkalmazhatjuk természete­sen a csillámból, alumíniumból vagy a nyomásnak ellentálló más anyagból ké­szült lemezeket kisebb méretű műkőlapok, padozatburkolólapok és falburkolólapok készítésénél is. Ha természetes színképet és a külön­böző szinek között a szemnek tetszetős átmenetet akarunk létesíteni, úgy a mat­ricát a sajtolás előtt rázásnak vetjük alá. Ezen pépre azután kevés folyó-homok­kal összekevert száraz cementét rakunk, mindaddig, amíg a fölösleges víz a föl­rakott cementréteg folytán a pépből mái­nem törhet elő. A homok- és cementkeverékkel lefö­dött pépre azután egy további megned­vesített homok- és cementkeveréket ra­kunk rá, még pedig oly arányban, hogy 1 rész cementre 2 rész homok-jus­son és a matricát ezen masszával telje­sen megtöltjük. Az egészet most rövid időre a cm2 -ként 250—400 kg.-ot kitevő vagy még nagyobb nyomásnak vetjük alá. Ezen első sajtolás által a műkő­massza már annyira tömörré és képlé­kennyé válik, hogy ez a formából való kiemelést elbírja és a dessin szét nem' megy, sem alakját el nem veszti. A saj­tolt masszát ezután az alátétlemezen egy kissé meglazítjuk, arról leemeljük vagy azon eltoljuk, oly célból, hogy az alátét­lemez és a műkő fölszine között szabad

Next

/
Thumbnails
Contents