66362. lajstromszámú szabadalom • Berendezés folyadékszintnek a mutatására, illetőleg regisztrálására vagy jelzésére

— 3 — kazánnak ingadozó vízoszlopa közötti különbség már most a mutatásra, regisztrálásra vagy jelzésre használható föl, pl. az 1. ábrán föltüntetett kiviteli alak szerint olyképen, hogy, ez a két vízoszlop egy higanyoszlopra hat, mely" egy, az (5 és 6) csöveket összekötő (8) könyökcsőben van alkalmazva. Az (5, 6) csőszárakban lévő higanyoszlopok közötti különbség, illetőleg a higanynak elmozgása a kazánban lévő mindenkori vízállásnak mértékét mutatja. Az (5, 6) csöveknek megfelelő vezetése által a jelzőkészüléket képező (8) könyököt bármily távolfekvő helyen alkalmazhatjuk. A leírt berendezésnek még az a nagy hátránya van, hogy a kazánban lévő vízoszlopnak ingadozásait a (6) cső a jelzőkészülékre [a (8)-könyökben lévő higanyoszlopra] átviszi úgy, hogy egy állandóan ingadozó jelzést kapunk. A. (6) csőnek fojtása oly célból, hogy a jelzőkészülékben az ingadozásokat csökkentsük, azzal a hátránnyal jár, hogy a szűkített csőkeresztmetszet könnyen eltömődhet. Éz okból előnyös, ha egy (9) kiegyenlítő edényt iktatunk közbe, mely a 2. ábra szerinti kiviteli alaknál a (2) állandó edény alatt van alkalmazva és a (10 és 11) csövek útján a kazánnak gőz- és vízterével közlekedik A (3') vezeték, mint leszállóvezeték, a kazánhoz megy, a (7) légtelenítő vezeték pedig, mint fölszállóvezeték, ugyancsak a kazánnal van összekötve és itt is kondenzátornak képezhető ki. Hogy azonban a kazán és edények között a vezetékközlekedéseket egyszerűsítsük, célszerű, ha a (9) kiegyenlítő edényt a (2) állandó edény mellett alkalmazzuk (3. ábra) és ezzel egy fölső, az állandó vízszin magasságában, fekvő cső útján összekötjük. Ezáltal a kazánhoz vezető egyik leszálló vezeték fölöslegessé válik, a (2) edényben lévő vizszinnek állandó magasságban való föntartásához szükséges túlfolyás pedig ebben az esetben a (2) edényből a (12) csövön át a (9) kiegyenlítő edénybe töAénik. Ennek a berendezésnek, eltekintve a jelzés- nagyobb pontosságától, még az is az előnye, hogy az edények sokkal Könnyebben szerelhetők és azoknak alkalmazása is sokkul többféleképen vibető keresztül. Ennél a berendezésnél elegendő, ha a két edénynek a kazán gőzterével való összekötésére csak egy vezetéket alkalmazunk, föltéve, hogy ez a vezeték a kazánhoz emelkedően halad, amint az a 7. és 10. ábrán látható. A nyomáskiegyenlítődés és légtelenítés mindenkor beáll. Alkalmazható azonban mind a két (7) és (10) vezeték is. További egyszerűsbítés céljából a két edény, t. i. a (2) állandó edény és a (9) kiegyenlítő edény egymásban is elrendezhető, ill. egyetlen (2') összetett edénnyé egyesíthető, ami által térben nyerünk és az -összekötő vezetékek számát" ismét csökkentjük. Ebben az esetben is a (2) összetett edény fölső része egy (10) eső útján a kazáu gőzterével összeköthető, mikor is a kazánhoz fölszálló cső kígyócsőriek képezhető ki úgy, hogy kondenzátorként működik. Ennél az elrendezésnél a (7) légtelenítő cső szintén használható, de el is hagyható. A 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál (2') összetett edénybe egy fölül nyitott (13) henger van beépítve olyképen, hogy utóbbi és a (2') edény külső fala között az állandó edényt alkotó gyűrűs tér keletkezik. A víz ennél a kiviteli alaknál a (13) hengernek fölső szélén folyik túl. A (2') edénynek fölső része ép úgy, mint előbb a kazánnak gőzterével egy (10) cső útján és esetleg még egy, a kazánhoz fölszálló légtelenítő cső útján közlekedik, míg a (13) hengernek belső terét a kazánnak vízterével egy (11) csőköti ősszé. Az 5. ábra oly kiviteli alakot tüntet föl, metynél a (2) állandó edény a (14) vízmutatókészülékben magában van a (15) válaszfal által kiképezve úgy, hogy egy külön edénynek az alkalmazása fölöslegessé válik. Mindezeknél a kiviteli alakoknál a két t*'r (állandó és kiegyenlítő tér) az (5 és t>) csövek által van a jelzőkészülékkel összekötve, mely úgy, mint az 1. ábra szerinti kiviteli alaknál, egy higannyal megtöltött barométerszerű (8) könyökcsőből áll. Hogy a különböző készülékeket és a be-