66356. lajstromszámú szabadalom • Ellenemeltyűkkel bíró önműködő markoló

markolót csukják. Az (r) és (rl) csigákat védőlemezek veszik körül úgy, hogy a markoló megtelt, tehát zárt állapotában a csigasor kötelei, vagy láncai teljesen védve vannak. A (b, c) és (bl, cl) kétkarú emeltyűk (i) és (il) fogasszegmensek segélyével vagy más módon kényszermozgásulag vannak egymással kapcsolva úgy, hogy a két (a) és (al) lapát mindig egyenletesen, nyílik és csukódik. A lapátok legnagyobb szájbősége egyrészt a markoló súlya és a (k) és (kl) fölfüggesztési pontoknak a középvonaltól való távolsága emelőkar szorzatából, másrészt a kétszeres lapátsúly és a lapátok súlypontjának a (d) és (dl) forgási pontoktól való távolsága (emelőkar) szorzatából álló forgató nyomatékok kiegyenlődéséből adódik ki. A szétnyitott (a) és (al) lapátok legnagyobb szájbősége azonban pl. lánc segélyével, vagy más módon, tetszőleges kicsinyre állítható be, hogy a szétnyitott markoló legnagyobb méreteit a meglévő hajónyílásokhoz lehessen alkalmazni. v A leírt markoló működési módja már most a következő : I A zárt markoló egy kötéldobos emelőgép (vitla) (h)és (hl) emelő, vagy záró köteleibe, .vagy láncaiba van beakasztva, míg a (g) és (gl) vezérlő kötelek, vagy láncok lazán esüngnek. Ha a most az üres. vagy a megtelt markolót tetszőleges helyzetben szét kell nyitni, a (g) és (gl) vezérlő köteleket Vagy láncokat megfogjuk, vagy meghúzzuk, míg a (h) és (hl) emelő, vagy záró köteleket, vagy láncokat eleresztjük, (utánengedjük). Az egész markolósúly most a (c) és (cl) emeltyűk (k) és (kl) fölfüggesztési pontjaiban függ, mely ellenemeltyúk tehát áz (fj és (fl) rudakban föllépő ferde húzás folytán elforognak és az (a) és (al) lapátokat teljesen szétnyitják. A szétnyílást az elállítható (1) akaszték (lánc) határolja. A markolót most, nyitott állapotban, a szállítandó anyagra (szén-, koksz érchalomra étb.) helyezzük. A (h) és (hl) záró és emelő kötelek, vagy láncok föltekercselésekor most mindenekelőtt a markoló (a) és (ál) lapjai záródnak a kötélben, vagy láncban, föllépő húzásnak az (r) és (rl) csigák számától függő többszöröse arányában, mire a megtelt markoló megemelkedik. A csigasor köteleit, vagy láncait a szállítandó anyag által való megsérülés ellen bádoglemezek védik. A markoló záródásakor az (r) és (rt) csigák középpontjainak a (d) és (dl) forgási .pontoktól való függélyes (x) távolsága gyorsabban nő, mint a lapátéleknek ugyanezeii, (d) és (dl) forgási pontoktól való függélyes (y) távolsága. Az (r) és (rl) csigák forgási tengelyei ugyanis a lapátok (m) és (ml) záró éleihez képest, a záró mozgás irán3'ával ellentétes irányban, el vannak tolva és így a csigák forgási tengelyei által leírt körívek függélyes vetülete gyorsabban nő mint a záró élek pályáinak függélyes vetülete. Minthogy azonban a kötélhúzás és a gyorsan változó (x) távolság szorzatából álló forgató nyomaték egyenlő kell hogy legyen,^a záró élek nyomása és a lassabban változó (y) távolság szorzatából álló forgató nyomatékkal, következik, hogy a lapátok záró ereje a kötélhúzás változatlanul maradása mellett a záró mozgás végén fokozódik. A megtelő markoló súlya növekedik, ezzel és pedig fokozott mértékben nő a kötélhúzás is a (h) és (hl) kötelekben, tehát az (m) é? (ml) lapátok záró ereje is, ami a markoló megtelési képességére mérvadó. Azonkívül az (m) és (ml) lapátélek elért nagy záró ereje a záró mozgás végén lehetővé teszi, hogy a szállítandó anyagnak esetleg a lapátélek közé került nagyobb darabjait a lapátélek szétharapják, hogy így a lapátok teljesen összecsukódhassanak és az apró szemcséjű szállítandó anyagot ki ne hullassák. A 4., 5. és 6. ábrákon látható foganatosítási alaknál teljesen változatlanul meg van tartva a szögemeltyűkkel biró markolólapátok foganatosítási alakjának elrendezése, csak a (h) és (hl) záró vagy emelő kötelek, vagy láncok csigasora itt függélyesen van elrendezve és pedig úgy, hogy a csigasor álsó (r) csigái egy (e) ágyazólemezben az (n) tengelyen vannak ágyazva, míg a csigasor fölső (rl) csigái az (f) és (fl) rudak (o) és (ol) csuklópontjaiban vannak