66356. lajstromszámú szabadalom • Ellenemeltyűkkel bíró önműködő markoló
elrendezve, melyekbe a (g) ós (gl) vezérlő kötelek, vagy láncok is kapaszkodnak. A markolónak a (g) és (gt) vezérlő kötelek, vagy láocok és a (c) és (cl) ellenemeltyűk segélyével való szétnyitása, a (h) és (hl) záró, vagy emelő kötelek, vagy láncok egyidejű meglazítása mellett, itt is úgy történik, mint az első foganatosítási példánál. A markoló összecsukásakor a csigasor csigáinak változatlanul maradó sebesség mellett, egymáshoz való közelítése itt azáltal eredményezi a lapátmozgás késleltetését, hogy az (f) és (fl) vonórudak mindig kisebb és kisebb szöget zárnak be a (c, cl) ellenemeltyükkel úgy, hogy a zárás pillanatában az (m) és (ml) lapátéleken a záró erő tetemesen növekedni fog. A jelen találmány szerint kiképezett önműködő markoló a (c) és (cl) ellenemeltyűk hatása folytán, a markoló nyitott állapotában, nagy szájbőségek elérését engedi meg, -e hatás folytán ugyanis az egész markolósúly a lapátok szétnyitására használtatik föl. Ezáltal kis markolósúly használata van lehetővé téve, továbbá a lapátok záró ereje a zárási periódus végén fokozódik, miáltal a nagy száj bőséggel egyetemben, igen nagy markolótöltést érünk el, mert a záró erő kellő pillanatban bekövetkező növekedése a kemény szén-, vagy ércdarabkák szétaprítását eszközli, melyek egyébként a lapátok tökéletes összecsukódását akadályoznák. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Önműködő markoló, azáltal jellemezve, hogy a markolólapátok mindegyike egyegy szögemeltyú egyik karjával van mereven összekötve, mely szögemeltyűk másik karja vonószervek segélyével a vezérlő kötélhez, vagy lánchoz van kötve úgy, hogy az emelő vagy záró kötelek vagy láncok meglazításakor (utánengedésekor) a markolónak a vezérlő kötélen, vagy láncon működő összsúlya (és az esetleg meglévő teher súlya) folytán, a szögemeltyűk kilengése következik be, miáltal a markolólapátok a legnagyobb szájbőségig szétnyílnak, hogy összecsukódásukkor teljes megtelésük biztosítva legyen. 2. Az 1. pontban igényelt önműködő markoló foganatosítási alakja, melynél az emelő, vagy záró kötél, vagy lánc csigasora csigáinak forgási tengelyét és a lapátok vágóélét a lapát forgáspontokból kiinduló különböző sugarak metszik, azáltal jellemezve, hogy a csigák forgási tengelye és alapátok vágóéle egymáshoz képest úgy vannak eltolva, hogy a csigák forgási tengelyének a lapátok forgási pontjától való függélyes (x) távolsága a záráskor gyorsabban nő, mint a lapátok vágóélének ugyanazon forgási ponttól való függélyes (y) távolsága, hogy a markoló összecsukódásakor a záró erő folytonosan növekedjék. 3. Az 1. pontban igényelt önműködő markoló foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a szögemeltyűk szabad végei vonórudak segélyével a vezérlő kötélhez vagy lánchoz vannak kötve, mimellett a vonórudak közös forgási tengelyen egy csigasor egyik csigacsoportját hordják, mely csigasor megfelelő második csigacsoportja a markolólapátok forgási tengelyeinek ágyazására szolgáló ágyazólemezben van elrendezve, mely utóbbihoz a vonórudak a markoló összecsukódásakor, a vonórúd és a szögemeltyű szabad karja által bezárt szög folytonos kisebbedése közben, közlekedik úgy, hogy a lapátélek záró ereje változatlanul maradó kötélhúzás és a záró mozgás egyidejű lasítása mellett, az utolsó pillanatban jelentékenyen fokozódik. 4. Az 1. pontban igényelt önműködő markoló foganatosítási alakja, azáltal jellemezve, hogy a lapátok legnagyobb szájbősége beállítható szervek segélyével változtatható, illetőleg rögzíthető, hogy a markolót különböző nagyságú hajónyílásoknál lehessen használni. (1 ifljzlap mellóklette .) PALIAS RÉSZVÉNYTÁRSASÁG NYOMDÁJA 3U0AP6STEN