66159. lajstromszámú szabadalom • Sarkantyúelrendezés kerekes lövegtalpakhoz

Midolit 115 éri janiMM- hé 9-én, MA&Y. S&QftHáLMi Kia HIVATAt SZABADALMI LEÍRAS 66159. szám. XIX/b OSZTÁLY. Sarkantyűelrendezés kerekes lövegtalpakhoz. SKODAWERKE AKTIENGESELLSCHAFT IN PILSEN CÉG WIENBEN. A bqj«lMttés Mftja. 1813 október hó 8-ika. Elsőbbsége 1912 október hó 28-ika. A kerekes lövegtalpaknál a széles és mélyen a földbe nyomuló fölcsapható, úgynevezett földsarka atyú mellett többnyire meglévő rövid, tövisszerű, úgynevezett jégsarkantyú eddig mindig szilárdan volt a lövegtalp mozdonyzó végével (farkával) összeszögecselve, aminek az a hátránya, hogy a jégaarkantyú, nehéz terepen való haladás alkalmával, a földbe besüpped és ezáltal, gyakran az egész járművet hirtelen megállásra bírja. E hátrány részleges elkerülését azáltal érik el, hogy a jégsarkantyúkat lehetőleg alacsonyan képezik ki; ekkor azonban támaszfölületük oly kicsiny, hogy e sarkantyúk jeges, vagy sziklás talajon való használatnál, már kis számú lövés után kiszakadnak. A jelen találmány tárgya már most olyan sarkantyúelrendezés, mely a jégsarkantyú jó nagyra méretezett támaszfölülete folytán, annak kiszakadását bekövetkezni nem engedi. Ez elrendezés lényege abban áll, hogy a jégsarkantyú, ugyanúgy, mint a földsarkantyú, fölcsapható ós hogy a két sarkantyúnak úgy forgási tengelye, mely körül ezen fölesapásnak kell történnie, mint a munka-, valamint a szállítási helyzetben való rögzítésükre szolgáló berendezés közös. Ha mindkét sarkantyú föl van csapva, csak a lövegtalp farkán lévő sarú teljesen sima alsó fölülete jöhet érintkezésbe a talajjal, úgy hogy menetakadály nincs és nem forog fönn a menetet gátló ok. A mellékelt rajzon egy ilyen sarkantyúelrendezésnek egy példaképen választott foganatosítási alakja van bemutatva és pedig: az 1., 2. és 3. ábrákon munkahelyzetben lévő sarkantyúkkal, oldal-, fölül- és homloknézetben, míg a 4. és 5. ábrák ugyanannak oldalnézeteit! szállítási helyzetben lévő földsarkantyúval, illetőleg ilyen helyzetben lévő mindkét sarkantyúval ábrázolják. Végül a 6. ábra egy részletet mutat. Az (L) lövegtalptestnek a mozdonyzó részt képező hátulsó vége (farka) a (P) mözdonyzó saruval szilárdan van összeszögecselve. E saru vízszintes (pl) furatába, az (S) földsarkantyú és az (E) jégsarkantyú számára, a közös, egy vagy kétrészű (D) forgási csap van becsavarva. kz (S) földsarkantyú ekevasszerű teste két (sl) merevítő szögvassal van összeszögecselve, melyeknek fölső végei a (D) forgási csapot körülvevő gyűrűk gyanánt vannak kiképezve, mely utóbbiak segélyével az