66159. lajstromszámú szabadalom • Sarkantyúelrendezés kerekes lövegtalpakhoz
(S) földsarkantyú a (D) forgási csap körül kilengethető. A kampóalakúan kiképezett csúcsával ,a két (S) és (E) sarkantyú munkahelyzetében (1—3. ábrák) az (S) földsarkantyú előtt fekvő (E) jégsarkantyú, két (el) karjával, melyek az (sl) merevítő szögvasakon belül és azok meHett haladnak el, szintén gyűrűk segélyével van a (D) forgási csapra kilengethetően szerelve úgy, hogy az (E) jégsarkantyú a szállítási helyzetből (5. ábra) a munkahelyzetbe (l. ábra) az (S) földsarkantyúval egyidejűleg, vagy anélkül lengethető. Mindkét (S) és (E) sarkantyú részben a (P) mozdonyzó saru alatt fekszik úgy, hogy a féknyomásnak a mozdonyzó sarut terhelő komponense közvetlenül vivődik át a sarkantyúkra. A két sarkantyúnak a munka-, illetőleg a szállítási helyzetben való rögzítésére szolgáló közös rögzítőszerkezet három (kl, k2, k2) emelőből áll, melyek szilárdan ülnek a (P) mozdonyzó saru (p2) csapágyaiban vízszintesen ágyazott (K) tengelyen és melyek közül a két szélső (k2) emelő kengyelalakú, lefelé nyúló karral és fogantyúk gyanánt kiképezett fölső karral bír, míg a középső, (kl) emelő, lefelé nyúló karjával, egy (F) rúgó közvetítésével a (P) mozdonyzó saruval van összekötve. , Az (el) és (sl) sarkantyúkarok (e2) és (s2) kampókkal vannak ellátva, melyek a sarkantyúk munkahelyzetében (1. ábra), a (k2) emelők alsó, kengyelalakú karjába kapaszkodnak. Az (F) rúgó húzó hatása folytán tehát a sarkantyúk ezen munkahelyzetben fogva tartatnak. Hogy a leírt rögzítőszerkezet segélyével, a szállítási helyzetükben lévő sarkantyúk fogvatartását is eszközölhessük, a középső (kl) emelő fölső karján egy (n) bütyök van elrendezve, mely, amint az a 4. és 5. ábrákon látható, a sarkantyúk megfelelő fölületei mögé nyúlik és ezen helyzetben a két sarkantyú, illetőleg csak az (8) földsarkantyú lefelé lengetését meggátolja. Hogy az (8) foldsarkantyút egyedül, vagy az (S) föld- és az (E) jégsarkantyút együt- j tesen ugyanazon (n) bütyök segélyével, a | szállítási helyzetben rögzíteni lehessen, az (S) földsarkantyú fölületének az (n) bütyök által megtámasztott része mélyítve van (6. ábra) és az (E) jégsarkantyún egy nyelv van elrendezve, mely az (E) jégsarkantyúnak az (S) földsarkantyúval azonos helyzetben állásakor, az említett mélyedésbe befekszik úgy, hogy ha mindkét sarkantyú a szállítási helyzetben van fölcsapva, az (n) bütyök az említett nyelv fölé és az említett mélyedés szélei fölé nyúlik (6. ábra). Ha a két sarkantyú szállítási helyzetében az (E) jégsarkantyút egyedül akarjuk a awűkahelyzetbe lecsapni, akkor a (k2) emelők egyikét fogantyújánál fogva, az. (F) rúgó hatása ellenében elforgatjuk (5. ábra), mikor is, a rúgó raegfeszülése közben, az (n^ bütyök kikapcsolódik a sarkantyúk illető fölületeiből. Az (E) jégsarkantyút most a lövegtalpfark fölemelt helyzetében, hátrafelé ki lehet lengetni és leesni lehet hagyni, miközben (e2) kampói önműködően a (b2) emelőknek a fogantyú eleresztése után visszalengő alsó kengyelalakú karjába kapaszkodnak be (4. ábra). Ennek következménye az, hogy az (E) jégsarkantyú munkahelyzetéből, az (S) földsarkantyú szállítási ' helyzetéből többé nem lengethető hátra, azaz illető helyzetükben fogva tartatDak. Ha az (S) földsarkantyúra is szükség van, a (k2) emelők egyikének fogantyúját ismét az előbb említett. irányban elforgatjuk, miáltal a mindkét sarkantyúhoz való rögzítőszerkezet ismét megoldódik. A földön nyugvó (E) jégsarkantyú most helyzetét változatlanul megtarja, míg az (S) földsarkantyú kézzel hálrafelé lengethető és ha a fogantyú eleresztése és a lövegtalpfark megemelése után, azt leesni hagyjuk, (s2) kampóival, a (k2) emelők kengyelalakú alsó karjába önműködően kapaszkodik. Az (E) jégsarkantyúnak használatba vétele alkalmával az ,(S) földsarkantyú előtt való elrendezése folytán'az (E) jégsarkantyú is munkahelyzetében van, ami azon előnyt nyújtja, hogy az (S) földsarkantyú ekevasszerű testét az (E) jégsarkántyú megtámasztja és így a földsarkantyú elgörbüléséi hatásos módon megakadályoztatnak.
