66056. lajstromszámú szabadalom • Automatikus egyensúlyozókészülék

-szerint vagy az egyik vagy a másik dörzs­sin által eltolatik. A tolószerkezetnél (Fig. 27, 28) is a kap­csolószervek fele, p. o. (40) az egyik és (41) a másik dörzsrúddal köthető össze. Ugy egy (33) Fig. 25, 26), valamint mind­két (21, 22) Fig. 23 (23, 24) Fig. 24 fölső egyensúlyozó légcsavar fölfelé ható csava­rok gyanánt p. o. (9) Fig. 19 is használatba léphet. A Fig. 29. szerint a járómű egy moto­rikus erő (12, 13) által hajtott forgóten­gely (2) hosszában föl és alá menő egyen­súlyozó légcsavar (1) segítségével a hossz­irányban egyensúlyba helyeztetik. Ezen csa­var önzárókészülékkel (3, 4) minden hely­zetben rögzíttetik. A hüvelykarikával (14) összekötött fogas­rúd (6) a csigakerékkel (4) összekötött fogas­kerék (5) által mozgattatik. Ezen csavar kiegyensúlyozása a működési kar változása által történik; e csavar egyszersmint pro­pellerként is működhet. A Fig. 30 a Fig. 29-nek csavarát (1) csu­pán fölfelé hatóan mutatja. A Fig. 31 két ellenkező irányban forgó egyensúlyozó és egyszersmind emelő lég­csavart mutat. A Fig. 29—31-ben a hasonértékű részek liasonlóan vannak jelezve. A Fig. 32-ben a két emelő légcsavar nem csak hatókarjainak változtatása által hat •egyensúlyozólag, hanem még forgógyorsasá­guk változtatása következtében is. A fogas­rúd (6) a (1, l1 ) légcsavaroknak hossz-, ill. harántirányban való eltolódását hozza létre <(úgy, mint Fig. 31-ben). Ezen csavarok egy­úttal a (15, 16) hengerek és a (2, 21 ) forgó­tengelyek által változékony forgómozgásba hozattatnak. A Fig. 33 szerint csupán egy emelő lég­csavar működik egyensúlyozólag a hatókar­jának és forgógyorsaságának változásai se­gítségével. A kettős (28) kúp a (30) szíj eltolódása­kor a változékony forgógyorsaságát az (1 csavarra viszi át. A Fig. 32 és 33-ban a hengerek és szíjak helyett dörzskerekek is (Fig. 10, 26) hasz­nálhatók. Villamos, folyékony vagy gáznemű köze­gek alkalmazásánál az elektromotorokkal, turbinákkal, stb.-vel ellátott egyensúlyozó csavarokat a Fig. 32, 33-ban (6)-tal össze­kötve gondoljuk továbbá (48)-at ós (51) (Fig-16, 17) (6) rúddal (Fig. 32), végül (49)-et és (52)-t (Fig. 16, 17) (8)-cal (Fig. 32). Fig. 33 szerint a (6) rúddal összekötött kapcsolószervnek csak egy reosztátja, illető­leg csak egy hossznyílása volna hasonló (43) Fig. 16, 17-hez, de ennek olykép kel­lenne alkotva lennie, hogy a vezető-, ill. átbocsátóképessége a közepétől mind két vége felé növekszik. A Fig 31, 32, 33-ban az emelőcsavarok így is elrendezhetők, hogy propellerként működjenek (Fig. 29, 21). A Fig. 29—33-ban a hasonnemű részek hasonlóan vannak jelezve. A Fig. 34 szerint a (2) emelőcsavar (lásd még Fig. 2) hatókarjainak a hossz- és harántirányban való egyidejű változásai következtében e két irányban egyensúlyozó­lag hat. A hosszeltolódás (6) által történik (3) és (4) segítségével, a haránteltolódás (30) által (29, 31 ) és (41 ) közvetítésével. (41 ) a (28) forgótengelven lazán van elhelyezve. (19, 20) (lásd Fig. 1 is) a tolórudak a hossz- és haránteltolódás részére. A Fig. 34-ben a részek (1—6, 8, 15, 16, 19) úgy vannak jelezve mint a Fig. 29-ben. A Fig. 34 csavarainak (1, 2) hatása forgógyorsaságainak egyidejű változtatásai­val lényegesen fokozható. Ez esetben — villamos, folyékony vagy gáznemű közegek alkalmazásánál — az egyensúlyozó csavaro­kat közvetlenül a (30) fogasrúd (Fig. 34) végein helyezzük el; továbbá (43) (Fig. 16, 17) az állványra (27, 44) (Fig. 16, 17) (8)-ra (Fig. 34, 48, 51) (Fig. 16, 17) (30)-ra (Fig. 34) és (49, 52) (Fig. 16, 17) (27)-re (Fig. 34) elhelyezendők. De a (6) (Fig. 29-34,) (30) (Fig. 34) fogas­rúdnak és evvel, együtt az ezen Fig.-kon lévő egyensúlyozó csavaroknak eltolódása akkép is

Next

/
Thumbnails
Contents