66056. lajstromszámú szabadalom • Automatikus egyensúlyozókészülék

— 4 -idejűleg egyensúlyozólag vagy pedig csak egy irányban, támogatva az (5;

6) emelőcsavarok által. A légcsavarok szaporítása a biztonságot növeli, lehetővé teszi a hordfölület kisebbítését, egyúttal a menetsebességet fokozza, valamint az egyensúlyozó légcsavarok gyorsabb hatását biztosítja. A Fig. 19 szerint a (7, 8) légcsavarok a harántirányban, a (9) kettős légcsavar hosszirányban hatnak egyensúlyozólag. Ahol a magányos légcsavarok káros forgató nyomatékot idéznek elő, egy kettős légcsavar vagy két egymással összekötött ellentétes irányban forgó légcsavar alkalmazandó. A Fig. 20 szerint (10, 11) egyensúlyozólag működnek a hosszirányba.n A Fig. 21 szerint a (12, 13) légcsavarok a hosszirányban egyensúlyozólag és egyidejűleg mint propellerek is hatnak. A Fig. 20 és 21 légcsavarai (10, 11, illetve 12, 13) közül csak egynek kell egyensúlyozó légcsavarnak lennie; de a jármű rendes egyensúlyában ezen légcsavaroknak egyenlő emelő-, illetve húzóhatással kell bírniok. A Fig. 23 szerint (21) és (22) harántirány"ban, a Fig. 24 szerint a (23) és (24) légcsavarok hosszirányban hatnak egyensúlyo- | zóan, de ezen két Fig. légcsavarai közül is | csak az egyiknek kell egyensúlyozó lég- i csavarnak lennie. A jármű normális egyensúlyában ezen két Fig. légcsavarainak egyenlő, de ellenkező irányban működő nyomatékkal kell bírniok. A Fig. 25—28 szerint az egyensúlyozás csupán egy fölső egyensúlyozó légcsavar által történik. A járómű rendes egyensúlyában ezen légcsavar nyugalomban van, ellenben a járómű elhajlásakor bekövetkező forgása által egyensúlyozóan hat. Különösen a Fig. 25 szerint a (25) szíj a nyughelyzetéből való eltolódása szerint a merev (26) hengerről a móotrikusan ellentétesen mozgatott (28) vagy (29) hengerre vitetik át, az egyensúlyozó (33) légcsavar pedig az egyik vagy a másik értelemben forognak. (28) és (29) hengerded is lehetnek. A Fig. 26 szerint (33) forgásának irányváltozását dörzskerekek közvetítésével érjük el; a nyugalmi helyzetben a (25) dörzskerék a (26) kivájás fölött van. A Fig. 25 és 26-ban a hasonnemű részek hasonlóan vannak jelezve. Egy fölső egyensúlyozó légcsavarnak elektromos, folyékony vagy gáznemű közegekkel való megindítása, hasonlóan mint a Fig. 15—17 készülékeivel, akként történhetik, hogy (a Fig. 25, 26-ban) a kúpos (34) hengert egy dinamó vagy kompresszor, a (36) szíjat egy áramvezeték és végül a (35) hengert' egy elektromotor, turbina stb. által helyettesítve gondoljuk. A tolókészüléknél a reosztátok, illetőleg a (38, 39) hasadéknyílások és a villamvezető szögek, illetőleg kerek (40, 41) nyílások a Fig. 27, 28 szerint vannak elrendezve. A (20) tolórúdnak eltolódásakor az (34) elemek az egyik vagy másik értelemben forgásra indíttatnak. Minél hosszabb (26) (Fig. 25, 26) illetve a köz (40, 41)-től (38, 39)-ig, annál később megy (33) forgásba át. A Fig. 27, 28-ban a hasonnemű részek hasonlóan vannak jelezve. A (Fig. 25—28, 1, 10) (20) rúdnak eltolódása aránylag nagy és változékony lehet, míg egyidejűleg a (Fig. 25) (25) szíj, illetőleg a (Fig. 26) (25) és a (Fig. 27, 28) (38, 39) dörzskerék szűk és állandó határok közt eltolatik. Emellett a (Fig. 25—28) (20) rúd a (Fig. 12, 14) (3, 4) gördülőkarikáknak mint (1) dörzssin szolgál. Ezen . szerkezetnél ajánlatos (2) indítószíjat (dörzskereket) használni, melyek nyughelyzetében a rögzített (26) hengeren (Fig. 25) [a (26) kivájás (Fig. 26) fölött] egymás mellett fekszenek, valamint (2) dörzssint is, melyek közül az egyik a hozzátartozó szíjat (dörzskereket) (26) és (28) hosszában tolja el, míg a másik sin a másik szíjat (kereket) (26) és (29) hosszában viszi magával. Ha csak egy szíjat használunk, akkor a dörzssineknek a szíjjal való összeköttetése automatikus átkapcsolóval ellátandó úgy, hogy a szíj fekvéséből az eltolódási irány