66056. lajstromszámú szabadalom • Automatikus egyensúlyozókészülék

- 3 A késleltetószerkezetnek más kiviteli módját mutatja a Fig. 12. A (36) fogasrúd (Pig. 1) helyébe a dörzssin (1) Fig. 12 lép, mely a (19; rúd (Fig. 12, 1) eltolódása alkalmával a (3) henger által a nyílirány vagy nyílellenes irányba vitetik, hogyha a (3, 4) hengerek az (5, 6) dörzssin hosszában mozognak; utóbbiak a szándékolt tolástkésleltetésnek megfelelően egymástól szétállíttatnak és a (7) csavarral rögzíttetnek. A ruganyos (18, 20) csapszög által a (1) dörzsin normális helyzetében tartatik meg, illetve abba visszahelyeztetik. A (12) csavar (Fig. 14) megszorítása által a (11) rúgó feszültsége és evvel a (3) gördülőkarika a (4)-hez való megszorítása (Fig 12, 14) szabályozható. A Fig. 12, 13, 14-ben a (8, 19, 46—49) részek hasonlóan jelezvék, mint a hasonnemüeknek a Fig. l-ben. A (9, 10) szíjaknak, illetve a hasonlóan jelzett dörzskerekeknek (Fig. 10) eltolódása anyacsavarok és vontradak, illetőleg fogaskerekek és fogasrudak közvetítése helyett még a Fig. 13 szerint (25-28) hengerek és (30, 31) szalagok által történhetik. A Fig. 13-nak a (9, 10, 17, 19, 21, 103) részei hasonlóan vannak jelezve, mint a hasonneműek a Fig. 1, 10-ben. A munka-, illetve gyorsaságátvitel a (6, 7) kúpos hengerekről (Fig. 1) az (1, 2) egyensúly ozócsavarokra a Fig. 15 szerint még villamos, folyékony vagy gáznemű közegek igénybevételénél és olyképpen történhetik, hogy a (32, 33) helyén dinamókat, kompresszorokat, (34, 35) helyett elektromotorokat, turbinákat vagy egyéb motorokat alkalmazunk. A 36—39 erők vezetékét jelölik. A Fig. 15 (1, 2, 6, 7, 9, 10, 79) részei hasonlóan vannak jelezve, mint a hasonnemű részek a Fig. l-ben. A Fig. 16 szerint az egyensúlyozó légcsavar megindítása villamos erő által történik, mely az (42) erőforrástól kapcsolószervek által a (45, 46) elektromotorokhoz vezettetik ; emellett a (40, 41) tolólemezekkel reosztátok (43, 48, 51) vannak kapcsolatban. A reosztátokat olykép képzeljük, hogy a (47, 50, 53) vezetékeken annál erősebb áram folyik keresztül, minél inkább közelednek az ércszögek a reosztátok, a tolólemezen szélesebb rajzolt végéhez és megfordítva. A (19) rúdnak hosszirányban való eltolódásakor mindkét elektromotorhoz a (47) vezetéken keresztül egyidejűleg egy egyenlő mennyiségű áram vezettetik; ellenben á (20)-nak haránteltolódásakor az egyik elektromotorhoz több, a másikhoz kevesebb áram verettetik az (50, 53) vezetéken keresztül. A Fig. 16 (1, 2, 19, 20) részei hasonlóan vannak jelezve, mint a hasonneműek a Fig. 1, 10-ben. A Fig. 17, valamint a Fig. 16 egy tolattyút vázol az egyensúlyozó légcsavarok indítására, gáznemű vagy folyékony közegek alkalmazásánál. A (19, 20) rudak eltolódásakor a (40, 41) tolólemezeken lévő ékalakú (43, 48, 51) hasadékai a (3, 4) falaknak szemben álló köralakú (44, 49, 52) nyílásaival találkoznak, mimellett a keresztüláramlás a hasadékoknak mindinkább vékonyodó vége felé kisebbedik. (45) és (46) turbinákat jelképeznek, melyeket a (42) tartályból odavezetett erő forgat, Sűrített levegő alkalmazásánál a visszvezetékek, valamint a hozzájuk tartozó nyílások elesnek. Mind a tolattyú, mind reosztát, különféle szerkezetű lehet. A Fig. 17 részei hasonlóan vannak jelezve, mint a hasonneműek a Fig. 16-ban. A (20, 19) tolórúd és az ezek által működésbe hozott szervek kikapcsolásánál az egyensúlyozókészülékek a Fig. 1,10,15—17 szerint csak a hossz- (haránt-) irányban működnek egyensúlyozólag. Az egyensúlyozó légcsavarok elhelyezése a röpülőgépen sokféle lehet: így a Fig. 2-ben (1, 2) a hossz- és harántirányban egyidejűleg egyensúlyozólag, vagy pedig csak egy irányban; ha csak hosszában, akkor (l) és (2) egyesíthetők, vagy pedig egy kettős (9) csavar által (Fig. 19, 22) helyettesíthetők. A Fig. 18 szerint (1, 2), valamint (3, 4) úgy hossz-, mint harántirányban hat egy-