66012. lajstromszámú szabadalom • Berendezés gépek vezérlésére

a sebességi folyamatot az egész munkamenetben olykép szabja meg, hogy minden •egyes emeltyűállásnak egészen pontos sebességi érték feleljen meg ugy, hogy ez a vezérlés a Leonard-féle vezérléssel teljesen fölér. A megengedett legnagyobb sebesség túlléptének meggátlására oly sebességmutatót használhatunk, amety a pillanatonkénti sebességértékeken kívül az ugyanakkor megengedett legnagyobb sebességet is mutatja. Szállítógépen a mélységmutató által hajtott megfelelő görbetárcsák szolgálnak erre a •célra; a görbe fölületükhöz odanyomott emeltyűnek mozgása áttétellel a sebességmutatóra vitetik át és ez utóbbin megfigyelhető. Ily berendezésnek példaképeni kiviteli alakját tüntetjük föl a 7. ábrán, amelyen (m) jellel jelöljük a vezérlendő motort, pl. egy szállítómótort, (r)-rel az indítóját, (e)-vel az indítóellenállásokat vezérlő motort s <u)-val az utóbbi mótor kapcsolóját; az (s) betű továbbá a gyorsulásszabályozó tehetetlenségi tömegének, (d) egy differenciális hajtóműnek, (p). az utóbbi kerekeivel kúpos kerekek útján beállított karnak, (h) a vezérlőemeltyűnek és (f) a gyorsulásszabályozó beállítására szolgáló rugónak jelei (miut a 3. ábrán). A (t) mélységmutató révén, amelynek orsóit az (m) mótor tengelye hajtja, a jobbramenetben az (Sr), a balramenetben az (Sl) vezérlő görbetárcsák közvetítésével, valamint a (wr) s a (wl) szögemeltyűk útján egy kapcsolónak a (kr) és (kl) kontaktuslemezei forgattatnak el, amelyekkel együtt a (zr) s a (zl) sebességmutatók is elfordulnak. E mutatószerkezetnek egy harmadik (z) mutatója is van, amelynek állása a munkagéppel összekötött (vl, v2) sebességmérőtől függ; az utóbbi, pl. a <vl) tachometerdinamóból és a (v2) motorból áll, amelynek forgató nyomatéka a rugókkal közép helyzetében tartott (g) kart állítja be. E kar a (z) mutatóval együtt az <x) kapcsolónak (ka) kontaktuskarját is mozgatja. Ha a (z) mutató a (zl) vagy (zr) mutatók egyikének állásán túlhaladt, ebben az esetben a (z) mutatóval összekötött (ka) kar és a (zr) és (zl) mutatókkal, úgyszintén a (wr) és a (wl) szögemeltyűkkel összekötött (kr) és (kl) kontaktuslapok egyike között jő létre. A (ka) kapcsolókarnak és a (kr) és (kl) kontaktuslapoknak közös forgáspontja van. Ha a (ka) kapcjolókar az említet,t kontaktuelapok egyike fölé kerül, akkor az (su) segédmotor, amelyet a vezérlés megszakítójának nevezünk el, az egyik vagy a másik értelemben bekapcsoltatik. Ez a segédmotor most a vezérlőmótor kapcsolójának (ke) kontaktuslapját, amelyet máskülönben e megszakítónak kiegyensúlyozott rúgói tartanak meg a középső állásában, jobbra vagy balra, de mindenesetre úgy mozgatja el, hogy az (e) vezérlőmótor forgási iránya megfordíttatik. Ha pl. a szállítógépnek meg nem engedett sebessége a vezérlő motornak jobbra való járatásakor jött létre, ekkor az utóbbi forgása a leírt módon megfordíttatván, addig fog balra forogni, amig majd a gép sebessége a megengedett mértéket megüti. Az (Su) megszakítónak működtetése a 7. ábra szériát oly mórion történik, hogy — amint már említve volt, — a vezérlőgörbék mozgatják az (x; kapcsolónak két kontaktuslapját, amelyek a megszakító kétféle mozgási irányának felelnek meg. Ha pedig a mindkét kontaktuslaphoz tartozó és a (z) mutatóval kapcsolt (ka) kar a kontaktuslapok egyikét utóiéri, ekkor az (Su) megszakító oly értelemben kapcsoltatik, hogy a gyorsulásszabályozó a vezérlőmótort a sebesség csökkentésére állítja be. Egyszerűbb is lehet a berendezés, ha a vezérlő megszakítója nem a vezérlőmótor (ke) kapcsolójának mozgatható kontaktuslapjára hat köz -vetetlenül, hanem a vezéremeltyűvei rudazattal kapcsolt kapcsolókarral kötjük össze a megszakítót, amidőn a kontaktuslap helytálló lehet. Oly célból, hogy a vezéremeltyű állásának a menet minden pontján egyértelműen meghatározott sebesség feleljen meg, a (vl, v2) sebességmérőt oly módon rendezzük el (8. ábra), hogy a vezéremeltyűvel együtt hasson a gyorsulásszabályozó beál-