65975. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gép
lyet a (7) c3avarok rögzítenek. Az (5) lemez az (1) tengelynek egyik végét a (9) csapágyban hordja, mely egy megfelelő tömítőszelencével van ellátva. Az (1) tengelynek másik vége a (6) csatornalemeznek (12) csapágyában nyugszik, mely lemez a (4) toknak másik végét zárja és ezzel a (8) csavar útján van összekötve. Ily módon a tokban több változtatható térfogatú tér képződik, melyeknek belső és külső falait a (2) kerék és a belső (25) fogazás. oldalfalait a szomszédos fogaskerekeknek kerületei és homlokfalait az (5) lemez és a (17) szelep alkotják. Az egymással kapcsolódó fogaskerekek az említett tereket az oldalakon tömítően zárják és a foghézag közelében fekvő tömítőgyűrűkkel lehetnek ellátva. Az 1. és 2. ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál a fogaskerekek űrösek úgy, hogy a hajtóközeg a henger mindegyik végén ugyanoly bemenettel bír, miáltal a fogaskerekek hosszirányú nyomás ellenében kiegyenlíttetnek. A (6) csatornalemezben két gyűrűalakú (13, 14) csatorna van elrendezve és a toknak belső oldala felől a (15\ 152 , 153 , 161 , 162 , 163 ) furatok vezetnek az említett csatornákhoz. Az első három furat a (14) csatornával, a második három furat pedig a (13) csatornával létesít összeköttetést. A (13, 14) csatornáktól a (23, 22) összekötő csatornák indulnak ki. A (2, 31 , 32 , 38 , 34 ) fogaskerekek és a (6) csatornalemez között a (17) szelep van elrendezve, mely a (24) •csapágyon forgatható. Ezen a szelepen a köralakú 18l , 182 , 18s , 184 , 186 , 186 ) csatornák mennek át, melyek helyzetük szerint a (151 , 168 , 152 , 16\ 15®, 16a ) csatornákkal korrespondeáló helyzetbe jutnak. A (17) szelepnek alsó kerületi részébe a (19) fogazás van bevágva, mellyel a (20) csavar kapcsolódik, mely utóbbi á (122, 123) csapágyakban ágyazott (21) tengelyre van szerelve. A leírt szivattyú működése a következő: Midőn az (1) tengely az 1 • ábrában berajzolt nyíl irányában forog, a (2) fogaskerék ezen tengellyel együtt mozog. A (31 , 32 , 38 , 34 ) .fogaskerekek a (2) fogaskerékkel és a (25) belső fogazással kapcsolódnak és ennélfogva, kisebb sebességgel, az (1) teDgely körül mozgattatnak. A föltüntetett példában a (31 , 32 , 38 , 34 ) fogaskerekek egyszer mozognak a (2) fogaskerék körül ennek négy fordulata alatt. Midőn a (17) szelep a 6. ábrában föltüntetett helyzetben van, a szivattyú maximális szállító mennyiséggel dolgozik. Mint látható, az (1) tengely minden fordulatánál hat löket történik és pedig három nyomólöket és három szívólöket. A (2) fogaskerék, a tok és a szomszédos laza kerekek között lévő tereket az alábbiakban hengerrésznek fogjuk nevezni. Az (A) hengerrész éppen megkezdi tartalmát a (18l ) csatornán át kiüríteni és a (186 ) csatornát éppen zárta. A (C) hengerrész ugyanekkor kezd a (184 ) csatornából szívni és a kiürítést a (183 ) csatornán át befejezte. A (B) hengerrósz a (182 ) csatornából szív, míg a (D) hengerrósz a (186 ) csatornán át tartalmát kiüríti. Ha az (A) hengerrész a nyíl irányában körülfut, akkor a legnagyobb térfogattal az (a) pontnál bír. Ha az (A) hengerrész a (b) pontot eléri, akkor ennek térfogata a (C) hengerrész térfogatára csökken és tartalmát a (181 ) csatornán át kiüríti, mely erre nyomban záródik, míg a (182 ) csatorna megnyitódik. A következő löketnél a henger tartalma expandál, minek közetkeztében a (182 ) csatornán át szívás történik, mely csatorna azonnal záródik, mihelyt a henger (c) pontot eléri, míg a (188 ) csatorna éppen megnyitódik és így tovább úgy, hogy a (181 , 18®, 185 , 151 , 15a , 158 ) csatornákon át a maximális folyadékkiáramlás történik a (14) csatornába és a (22) csatornán keresztül, mig a (23, 13) csatornákon és a (161 , 162 , 16®, 184 , 18«, 182 ) furatokon át a szivattyúhenger felé szívás történik. Ha a szelep a 4. ábrában föltüntetett helyzetbe mozgattatik, melynél folyadékkiáramlás nem történik, akkor az (A) hengerrész féllöketen van és az (a) helyzetből a (b) helyzetbe való mozgásnál a (18l ) csatornából szív. A következő mozgás (b)-ből (c)-be folyadékkiáramlást okoz a (181 ) csatorna felé, a (c)-ből (d) felé való mozgás
