65975. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gép
— 3 — folyadékkiáramlást okoz a (18s ) csatorna | felé és a (d)-ből (e) felé való mozgás szí- ; vást okoz a (18a ) csatornából. Ennélfogva a (181 ) csatorna annyi folyadékot szív be, mint amennyit lead. Ugyanez áll a (182 ) csatornára vonatkozólag is úgy, hog.y a (22) csatornán át nem történik folyadékkiömlés és a (23) csatornán át nem történik folya•dékszívás. Ha a szelep a 6. és 4. ábrákban föltüntetett helyzetek közötti helyzetben van, akkor változó folyadékkiáramlás történik, mely a szelepnek mindenkori helyzetétől függ. Az 5. ábra a szelepet fél szállítási mennyiségnek megfelleő helyzetben láttatja. Ha az <A) hengerrész (a)-tól (b)-be mozog, akkor a .(181 ) csatornából szív. Ha (b)-től (d)-be mozog, íikkor a (181 ) csatornába üríti tartalmát, ha (d)-ből (e)-be mozog, akkor a (182 ) csatornába üríti tartalmát, ha pedig (e)-böl (g)-be mozog, akkor az utóbbi csatornából szív. Az (a)-ból (b)-be való mozgás közben a (181 ) csatornából szívott mennyiség azonban a (18l ) csatornába történő kiürítés által kiegyenlítetik". Midőn tehát az (A) hengerrész (b)-ből (c)-be mozog, a (22) csatornán átmenő menynyiség egyenlő a (c)-ből a (d)-be való mozgásnál leadott mennyiséggel. Hasonló módon a szívási oldalon a (d)-ből (e)-'oe való mozgásnál a (182 ) csatornának leadott mennyiség az (e)-ből (f)-be való mozgásnál a (183 ) csatornából szívott mennyiség által kiegyenlíttetik úgy, hogy a (23) csatornán át beszívott mennyiség ugyanakkora, mint a (f)-ből (g)-be való mozgásnál szívott menynyiség, mely viszont egyenlő a (22) csatornán át leadott mennyiséggel. Ezamenynyiség, mint a diagrammból látható, egyenlő a szivattyú fél szállítási mennyiségének. Ugyanezen eredményeket érjük el, ha a szelepet fordított irányban mozgatjuk vagyis a ö. ábrában föltüntetett helyzetből nem az 5. ábrában föltüntetett helyzetbe, hanem a 7. ábrában föltüntetett helyzetbe hozzuk. Ebben az esetben a hajtóközeg áramlási iránya megfordul, a (18a , 18*, 18«) csatornáknak több adatik le, mint amennyi azokból Jriszivatik és (181 , 18®, 186 ) csatornákból több folyadék szivatik, mint amennyi azoknak leadatik. A (22) csatorna ennek folytán szívó csatornává és a (23) csatorna nyomó csatornává válik és a folyadék áramlási iránya megfordul. Habár a rajzokban négy laza fogaskerék van föltüntetve, lehet természetesen több vargy kevesebb ily fogaskereket is alkalmazni. Ezen kívül a szerkezeti részletekben más módosítások is eszközölhetők, így pl. a belső fogazás a szívalak helyett a fogaskerekek számának változása mellett más alakkal is birhat. Épp így lehet a laza fogaskerekeknek és a tengelyre ékelt fogaskeréknek a köralakú harántmetszettől eltérő harántmetszetet adni. Az előzőkben leírt működés akkor megy végbe, midőn a gépet szivattyú gyanánt alkalmazzuk, Lehet azonban a gépes mótor gyanánt is alkalmazni, mely vízgőzzel vagy más gázalakú nyomóközeggel vagy pedig vízzel, olajjal vagy más nyomófolyadékkal hajtható és minden oly esetben alkalmazható, amelyben körforgó erőgépre van szükség. A «gép» kifejezés alatt tehát általánosságban oly rotációs gép értendő, mely nyomás alatt lévő hajtóközeg útján erőt szolgáltat, mint pl. egy rotációs gőzgép, vagy pedig oly gép, melynek tengelyére valamely erő hat, hogy folyadékokat vagy gázokat szívjon, illetve ezeket nyomás alá helyezze. A találmány tárgyát képező gép különösen hydraulikus erőátvitelekre alkalmazható, mint hajtó vagy hajtandó elem. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Rotációs gép, melynek a hajtó vagy szállítandó közeg számára szolgáló be-és kibocsátócsatornákkal ellátott tokjában egy mótorelem van forgathatóan ágyazva, jellemezve oly elemek által, melyek a mótorelemmel és a tokkal együtt több körülfutó, változó térfogatú teret alkotnak. 2. Az 1. alatt igényelt gépnek egy foganatosítási alakja, jellemezve azáltal, hogy a körülfutó tereket határoló elemek a mótorelemmel erőátviteli és tömítő kap-
