65966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony fémek gőzeinek, különösen cinkgőzöknek kondenzálására

Megjelent 1914. évi december hó lO-éti. SZABADALMI jf^ HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65966. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás illékony fémek gőzeinek, különösen cinkgőzöknek kondenzálására. TIMM FRIEDRICH CARL WILHELM MAGÁNMÉRNÖK HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1913 február hó 10-ike. Elsőbbsége 1912 február hó 17-ike. A találmány tárgya illékony fémek gőzeinek, különösen cinkgőzöknek kondenzálására szolgáló eljárás, amelynek segélyével még gázok által igen erősen hígított cinkgőzöket is, mint amilyeneket például az aknakemencében való közvetlen redukálás által nyerünk, folyékony fémmé sűríthetünk. A találmánybeli eljárás lényege abban áll, hogy egy tartánynak (kondenzátornak) aránylag hideg töltését, vagyis azon anyagot. amellyel a tartány meg van töltve, fölülről lefelé keresztülmenő cinkgőzök, ill. gázokkal hígított cinkgőzök által a cinkgőzök kondenzációja alatt fölváltva fölhevítjük és azután einkgőzök bevezetése nélkül hűtjük. Ilykép tehát periodikusan kondenzálunk, mim ellett két-két kondenzálóperiódus között egy hűtőperiódus van. A kondenzátor töltése célszerűen apró darabokból, vagy pedig egy összefüggő likacsos masszából áll. Alkalmas anyagok gyanánt például koksz, tűzálló anyag és ércek jönnek tekintetbe. A töltés mellett célszerűen egy áttöréssel ellátott rostélyon nyugszik, amelyet vízhűtéssel láthatunk el. Ha a forró gázok cinkgőzökkel együtt egy ilyen kondenzátoron keresztüláramlanak, úgy a finom szemcséjű töltés nagy fölületén melegüket a töltésnek gyorsan leadják, amiáltal a cink csöppfolyós alakban kiválik Ha a belépő gázok és cinkgőzök hőmérséklete 700°, a töltésé pedig 20°, úgy rövid közökben a töltés oly rétegei következnek egymásután, amelyek 700°-ról 100°-ra való temperaturaesést mutatnak. 412° fölött az összes cink folyékonyan válik ki és harmat gyanánt csapódik le a nagy fölületen, amelyet a sok csatorna képez. Ezáltal a* töltés egyúttal szűrő gyanánt is szolgál azon csekély cinkmennyiség számára, amely poussiére gyauánt belesodortatik a 412°-nál alacsonnyabb hőmérsékletű rétegbe. A 412° hőmérsékletű zóna lassanként lefelé halad a rostély irányában úgy, hogy a fölötte levő töltés körülbelül a gázok hőmérsékletével, a fölhozott példánál tehát körülbelül 700°-kal bír. Emellett azonban a forró gázok a fölső rétegekben előbb lecsapódott cinket elgőzösítik, amely az alsóbb hidegebb zónákban ismét lecsapódik úgy, hogy az összes folyékony cink lefelé mozog a rostély irányában, egyes csöppekké egyesül és végül a rostélyon keresztül mint folyékony fém lép ki. Egy a rostély alatt elrendezett fölfogóedényben a cink összegyülemlik és egy lefolyatócsövön vagy más effélén keresztül folytonosan vagy időszakosan elvezethető. Amint a gázok a kondenzátort körülbelül