65966. lajstromszámú szabadalom • Eljárás illékony fémek gőzeinek, különösen cinkgőzöknek kondenzálására

400° hőmérséklettel hagyják el, vagy már j azelőtt is, azokat célszerűen egy hideg, de egyébként ugyanolyan^ szerkezetű kondenzátorba vezetjük át. Ezáltal a forró gázoknak még meg van adva a lehetőség, hogy az első kondenzátorban a cinket a fölváltva bekövetkező elgőzösítés és újbóli kondenzálás által előrehajtsák, míg a második kondenzátor az elsőből eltávozó utolsó nyomok kinyerésére szolgál. Idejekorán való egymás mögé kapcsolás által több kondenzátor használatánál a kondenzálás megszakítás nélkül vihető keresztül. A gázáramból való kikapcsolás után a fölhevített kondenzátortartalom hűtése különböző módon történhetik, így például olykép, hogy a kondenzátort igen hosszú időn keresztül egyszerűen használatlanul hagyjuk állni. A lehűlés tetemesen gyorsítható olykép, hogy a töltésbe helyezett hűtőcsöveken, üreges lemezeken vagy hasonlókon keresztül aránylag hideg gázokat, levegőt vagy hasonlót áramoltatunk, miközben a hűtőanyag a kondenzátor tartalmával nem érintkezik. Azonban a lehűlés még gyorsabban megy végbe, ha a hűtőközeget közvetlenül a kondenzátor tartalmára hagyjuk hatni és e célból például gázokat vagy gőzöket' hajtunk keresztül a töltésen. Ezzel ázon cinkmennyiség visszanyerése is összekapcsolható, amely a kondenzátor tartalmában még visszamaradt, amit célszerűen a lehűtött és portól mentesített gázoknak és gőzöknek újbóli bevezetése által érhehetünk el. A kondenzátor teljesítőképességének növelésére a cinkgőzöknek gázok által való nagyobb mérvű hígításánál gyakran célszerű a töltésnek vízzel való megnedvesítése. Ez esetben a víz elgőzösítéséhez szükséges melegmennyiség a gázokat hűti és a cinket kondenzálja ép úgy, mint a töltésnek megfelelően nagyobb mennyisége. A vizet a kondenzátor tartalmára a hűtőperiódus közben fecskendezhetjük rá vagy pedig a hűtőperiódus közben keresztülvezetett levegő vagy gázok révén köd alakjában vihetjük be. A hűtés egy további módja abban ál), hogy a gázáramból kikapcsolt kondenzátor töltését kiürítjük, lehűtjük és azután ismét betöltjük a kondenzátorba. A gázok és a kondenzátor hőmérsékletének fönt megadott számértékei csak példaképeniek. így a kondenzátor töltése igen jól fejti ki hatását az esetben is, ha az 300° sőt 400° meleg. A kondenzátor jó működéséhez fontos, hogy a gázok öíszes poralakú alkatrészei azokból előzetesen eltávolíttassanak, ami az e célra már eddig is használt szűrők segélyével történhetik. Ha oly gázok kondenzálásáról van szó, amelyek - a cinkgőzökön kívül még ólomgőzöket is tartalmaznak, úgy célszerű a hőmérsékletet előzetesen annyira csökkenteni, hogy gyakorlatilag az összes ólom ködalakban lép fel és szűrőkkel leválasztható, míg a cink még gőzalakú marad. Az előzőkben hígított cinkgőzök kondenzálását tárgyaltuk részletesen. Magától értetődik azonban, hogy koncentrált cinkgőzök és más illékony fémek gőzeinek kondenzálásánál is hasonlókép járhatunk el. Ily fémek gyanánt példakép megemlítjük az ólmot, higanyt, arzént, antimont, bizmutot, káliumot és nátriumot. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás cinkgőzöknek aránylag hideg, célszerűen apródarabos vagy likacsos anyaggal megtöltött tartányban való kondenzálására, amelyen a cinkgőzöket fölülről lefelé vezetjük keresztül, azáltal jellemezve, hogy a töltést (vagyis a tartányban levő töltőanyagot) a cinkgőzök, ill. gázokkal hígított einkgőzök keresztülvezetése által fölhevítjük, miközben a cinkgőzök kondenzálódnak, ennek megtörténtével pedig a cinkgőzök hozzávezetését beszüntetjük és a töltést lehűtjük, 2. Az 1. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a cinkgőzök kondenzálása alatt két vagy több tartányt egymásután kapcsolunk. 3. Az 1. és 2. pontban igényelt eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve,