65875. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hidegfejlesztő gép

— 4 — sik fűtött és hűtött tartály (80) visszaveze­tésének egy részét képezi és a (77, 79) visszacsapó szelepek között fekszik. Az atnmoniákgáz, mely pl. a csöppfolyós ammo­niákot tartalmazó csőkígyókban föllépő túl­nyomás miatt vagy más okból az egyik tar­tálynak (72) visszacsapó szelepein át vissza­felé áramlik, a legkisebb ellenállású utat követi és lefelé, a (86, 78) csöveken és a (77) visszacsapó szelepen át a másik tar­tálynak (76) szívócsövébe (4. ábra), tehát az ebben a tartályban levő folyadéknak szintje alá jut. A kényszermozgásszerííen, önműkö­dően dolgozó két (74, 79) szelepnek szerke­zete (1. ábra) ugyanaz. A (80) visszavezetés (11. ábra) és a (78) cső között beiktatott (79) szelepnek (87) sze­leptokja alul a (80) csővel közlekedik. A szeleptokiiak alsó részében a (88) persely van elhelyezve, mely fölül a (89) szelep­golyónak kiélesített szelepfészke gyanánt van kiképezve. Ezen szelepgolyó fölött a (78) cső torkollik be a szeleptokba úgy, hogy a gáz vagy folyadék a (80) csőből a 78) csőbe átáramolhatik ugyan, de fordítva nem. A (89) szelepgolyót a (91) orsó szorítja fészkére. A (87) szeleptokot a (92) persely zárja el, melynek (93) karimája ki van esz­tergályozva. A perselynek karimáján a vé­kony, fémből készült (94) membrán fekszik, melyet a (96) korong tart helyében. Ez a (96) korong alsó fölületén ugyancsak ki van esztergályozva úgy, hogy a membrán fölött egy a (97) csővel közlekedő kamra képződik. A (93) karimában kiképezett (98) furaton át a membrán alatt levő kamra a külső levegővel közlekedik. A (91) pecek a (90) választófalon és a két fémből készült (100) korong között be­fogott (99) tömítésen, ezeknek egy furatán átjár és a (101) rugónak hatása alatt áll, mely rúgó a pecket a szelepgolyótól bizo­nyos távolságba tartja és ezenkívül a (99) tömítésnek tömítő hatását biztosítja. A (99) tömítés lágy, rugalmas anyagból, célszerűen tiszta gumiból áll. Minthogy a pecek csak igen kis elmozdulásokat végez, a tömítés a pecekkel együtt mozdul, a mi a tömített záródást biztosítja. Az egyik fűtött és hűtött tartálynak visszavezetésébe beiktatott, kényszermoz­gásszer űen mozgó (79) visszacsapó szelep­től kiinduló (97) cső a (102) csövön át (3. ábra) van a másik fűtött és hűtött tartály­nak elvezető vezetékébe beiktatott (74) visszacsapó szelephez csatlakozó (97) cső­vel összekötve. A (102) csövek, alsó végeiken, a (103) csövekkel vannak összekötve, melyek a (33) közfalnak két oldalán (4. ábra), kevéssel az (53) lángzócsőnek pályája fölött fekszenek és hátsó végeiken el vannak zárva. A (103, 102, 97) csövek (3. ábra) oly anyaggal van­nak töltve, mely a kellő hőmérsékletnél el­párolog és a (94) membránokra (11. ábra) a (101) rúgó ellenében nyomást gyakorolva a (98) szelepgolyókat a (91) peceknek köz­vetítésével üléseikre szorítja. A (98) szeleptokok edzett acélból készül­tek, a szelepfészkek pedig élesek. Ha már most a szelepgolyók és a szelepfészkek közé szenny jut be, ez a golyónak lenyomatásá­nál elvágatik, amikor is a szenny oldalt lehull és a szelep önmagát tisztítja. Az (53) lángzócső és a vizet vezető tömlő­nek (47) vége akként állítható be (4. ábra), hogy a két tartály fölváltva fűttetik és hűttetik. Mindegyik (27, 28) tartályban egy-egy, thermostatikus célra alkalmas anyaggal töl­tött (104) cső fekszik, mely mellső végén el van zárva, hátsó végén pedig egy mem­brán által két kamrára osztott (105) szelen­cével van összekötve (5. ábra). A (104) cső­ben lévő anyagból fejlődő gőznek nyomása következtében a szelencében lévő membrán, a (106) peceknek közvetítésével, a (105) szelencén ágyazott (107) emeltyűt nyomja le, melyet a (108) hajtórúd a (32) falon el­forgathatóan ágyazott (109) emeltyűvel köt össze. A két (109) emeltyűnek egymás fölé fekvő szabad végein (110) orrok vannak kiképezve, melyek a (112) csőnek (111) üt­közőire fekszenek. Ez a (113) ív emeltyű­karra van szerelve, mely a lángzó csövet gázzal tápláló (52) csőnek hátsó végére van

Next

/
Thumbnails
Contents