65875. lajstromszámú szabadalom • Abszorpciós hidegfejlesztő gép

fölékelve. A (110) orrok rendesen a (111) ütközőnek pályájába nyúlnak. A (105) szelencék a (32) falon fölerősített, vízszintes (114) lemezekre vannak fölszerelve (7. ábra), mely lemezek a (116) súlyokkal terhelt (116) emeltyűknek ágyazására is szolgálnak. Ezeket az emeltyűket egy-egy (117) hajtórúd köti össze egy-egy {107) emeltyűvel (5. ábra) úgy, hogy az egyik vagy másik (107) emeltyű a (109) emeltyűnek orrát a (111) ütközőknek pályájából csakis akkor emelheti ki, amikor a (105) szelencében a nyomás a (116) súlynak megemelésére elég nagy. A súlyoknak beállítása olyan, hogy mozgás csak akkor létesülhet, ha a fűtött és hűtött tartályban a hőmérséklet az absorbeáló folyadék telítettsége minimamának felel meg. Az elpárologtatóból a fűtött és hűtött tartályokhoz vezető (83) vezeték (1. ábra) a <118) csövön át (13. ábra) a (114) lemezre szerelt (119) szelencével van összekötve, melyet a (120) membán két kamrára oszt. Ez a membrán a (121) pecek útján a (122) emeltyűt mozgatja, melyet a (123) rúd közvetítésével a (125) rúgó terhel. A rugót a i(124) csavaranya segélyével lehet azon nyomásnak megfelelően beállítani, amelyet az éppen hűtött tartály gyanánt szereplő tartályban fentartani kell és mely a gépnek üzeménél alkalmazott maximális telítettséget szabja meg. A (120) membránra ható nyomás a (122) emeltyűt csakis akkor emeljheti meg, amikor a hűtött tartályban a nyomás a kívánt értéket elérte. Az egyik (109) emeltyű mellett (10. ábra) a függélyes síkban elforgatható (126) meltyű van a (109) emelyűnek forgási csapjára ágyazva, melynek (127) orra a (112) ív (128) ütközőnek pályájába nyúlik. Ezek az ütközők az ívnek felező pontjától két oldalt, a (111) ütközők között fekszenek. A (122) emeltyűt a (129) rúd a (126) emeltyűvel köti össze úgy, hogy a (126) emeltyű is megemelkedik, amikor a (120) membrán a (122) emeltyűt megemeli. Ekkor a (127) orr is eltávolodik a (128) ütközőknek pályájából. Az (53) lángzócsőaek két végállását (4. ábra) a (130) peckek szabják meg (5. ábra), melyek a (113) karnak pályájában fekszentk. Hogy a lángzónak elforgatásánál lökések föl ne lépjenek, a (131) kar van az (52) csőre íölékelve, mely kart a (132) rúd a (133) folyadékfékkel köti össze (1. ábra). A hűtővizet vezető tömlőnek (47) vége a (23) lángzócsővel egyidejűleg, de ellenkező irányban állíttatik el. A (47) tömlővégiiek mozgatására szolgáló (49) emeltyű, villás (134) alsó végével (8. ábra) a (113) karnak (135) peckével kapcsolódik. Az (52) csőre (12. ábra), ennek mellső végén, a tüzelőanyagot bevezető (65) szelepnek (66) orsója előtt a (136) kar van fölékelve (6. ábra), mely a (37) ívet hordja. A (137) ivnek végein rugós (138) ütközők vannak kiképezve, melyek a (66) szeleporsót (12. ábra), a (68) rugónak hatása ellenében, befelé nyomják és a (65) szelepet fészkéről leemelik. A (138) ütközőnek elrendezése olyan, hogy az egyik vagy másik ütköző fekszik a (66) szeleporsóra, amikor az (52) lángzócső az egyik vagy másik fűtött és hűtött tartály alatt áll. A (26) hűtőkígyóhoz vezető (70) csőbe (19. ábra) a (139) thermostatikus szabályozó van beiktatva, mely a lángzóba való gázbevezetést megszakítja, ha a (37, 38) szárítóból jövő ammóniáknak hőmérséklete túlságosan magas, vagyis, ha az ammóniákfejlődés oly gyors, hogy a víz az ammóniáktól ezen szárítóban el nem választható. A thermostatikus szabályozó (19. ábra) a (141) membrán segélyével elzárt (140) szelencéből áll, melynek alsó végén zárt (142) csőtoldata a (70) csőbe nyúlik bele úgy, hogy ezen csőtoldatnak hőmérséklete az ebben a csőben áramló gáznak hőmérsékletével azonos. A szelence thermostatikus célokra alkalmas anyagot tartalmaz, mely a membránnak megemelését végzi. A membránnak elmozdulását a (143) pecek a rugóval terhelt emeltyűre viszi át, mely a (140) toknak: egyik végén elforgathatóan van ágyazva és melyet a membrán megemel, amikor a (70) csőben a maximális hőmérséklet uralkodik.