65859. lajstromszámú szabadalom • Készülék magas frekvenciájú elektromos rezgések létesítésére

Megjelent 1914. évi november hó a

1-én. g MAGY. SZABADALMI SZABADALMI LEIRAS 65859. szára. VII/j. OSZTÁLY. Készülék magas frequenciájú elektromos rezgések létesítésére. DUBILIER WILLIAM MÉRNÖK NEW-YORKBAN. A bejelentés napja 1913 május hó 6-ika. Elsőbbsége 1912 május hó 9-ike. A jelen találmány tárgya készülék magas frequenciáju elektromos rezgések létesítésére a drótnétküli telegráfia és efféle célokra. Az elektromos rezgések létesítésének azon módjai, melyek a drótnélküli telegráfia és telefonia céljaira eddigelé használtattak, legnagyobb részben helytálló vagy permanens légszikratávolságot vagy állandó távolságú elektródákat alkalmaztak. A rezgéslétesítés ezen módjának szemlélete azt az eredményt szolgáltatja, hogy a rezgések keletkezése vagy az elektródák különféleségén, vagy a fényívnek szénhydrogénlégkörben való elrendezésen, vagy erős mágneses mezőn, vagy végül a levegőnek az elektródák fölötti gyors mozgatásán alapszik. Azt találtam már most, hogy a drótnélküli telegráfia említett céljaira, valamint a más célokra, melyeknél ilyfajta áramok alkalmaztatnak, nagy energiájú és nagy freqenciáju áramokat létesíthetünk, azonos fajtájú (még pedig fémes) elektródák alkalmazása mellett, melyeknél azonban a más rendszereknél elengedhetetlen, fönt említett segédeszközökre nincs szükség. A találmány értelmében oly elektródák alkalmaztatnak, melyeknek- kölcsönös helyzetét állandóan és igen gyorsan akként változtatjuk, hogy a fényívet váltakozva széthúzzuk és ismét helyreállítjuk, még pedig oly mértékben, hogy rezgések létesülnek, melyek bizonyos periódusban a tompítatlan, további periódus alatt pedig a tompított rezgések jellegzetes tulajdonságait mutatják. A fényívet váltakozva annyira széthúzhatjuk, hogy tényleg el is alszik, mire ismét helyre állítjuk, amikor ismét meggyúl ; ily módon igen erős rezgéseket kapunk, melyekről állíthatjuk, hogy egy fényívnek és egy szikratávolságnak kombinált hatása által létesülnek. Az egyik vagy mindkét elektróda mozgását, melyet rezgőnek nevezhetünk, külőnféleképen létesíthetjük, még pedig tisztán mechanikai, vagy elektromágneses úton. A rezgő szervet vagy az elektróda hordhatja, vagy pedig maga az elektróda alkothatja; az elektromágneses szerkezet, föltéve, hogy ilyet alkalmazunk, azon rezgéskörből működtethető vagy kontrollálható, mely a fényívet tartalmazza, vagy pedig egy ezen rezgéskörrel mellékáramkörbea fekvő áramkörből; azonban egészen elkülönített áramkör is alkalmazható. Működtetésnél a rezgéskörnek, a fényív