65807. lajstromszámú szabadalom • Gép fogaskerék profiljainak csiszolására XVI/d

megmunkált profilhoz képest előreállott. Figyelemreméltó emellett, hogy az (a) és (c) vonalak (5. ábra, II.) közötti összes profilrészek a helyes evol ven salakra csiszoltattak, föltéve, hogy a belső (66) csiszolóéi síkja nem változtatta meg helyzetét és az előretolás gördülésenként kellő kicsi volt. Ellenben a (c) és (e) vonalak (5. ábra, II.) közötti profilrészek még nem mutatják a helyes evolvensalakot, minthogy ezeket egy, a sík alaktól némileg eltérő csiszolófölület munkálta meg, mimellett az említett részek a helyes alakhoz képest többé vagy kevésbbé kiállnak. A fogazási elméletből azonban ismeretes, hogy a fogprofilok nem jutnak egészen kapcsolatba a talpkörrel, továbbá, hogy a tényleges profilok inkább egy, bizonyos esetekben jelentékeny értékkel rövidebbek, mint a fej- és talpkör közötti összprofil. A profil talpán tehát mindenkor egy meghatározott szélességű nem működő rész marad, mely a kerekek közötti mozgásátvitelre nem bir jelentőséggel. A tényleges profil végpontja esetenként számítás vagy rajz útján könnyen meghatározható, épúgy mint az alkotó vágóélnek azon pontja is, mely az említett profil végponttal kapcsolatba kerül. Az 5. ábrabeli II. helyzetben a csikozottan rajzolt rész a tényleges (P) profilt jelképezi, mely a (Q) pontig terjed, mimellett (Q') az alkotó fogasrúdprofilnak azt a pontját jelöli, mely a gördülésnél a (Q) profilponttal érintkezésbe kerül. Ha tehát oly csíszolótárcsát használunk, melynek belső csiszolóéle a (Q) ponttal egybeesik, akkor az egész tényleges profilt a belső (Q') csiszolóéi képezi és a profil a föntemlített föltételek mellett pontos evolvensalakot kap. A távolabb, a talpkor felé fekvő profilpontoknak a helyes evolvensalaktól való eltérés mindaddig nem bír jelentőséggel a keréknek az ellenkerékkel való összeműködésénél, míg a profilpontok .nem nyúlrak az ellenkerék fogfejeinek viszonylagos pályájába. Ez gyakorlatilag könnyen elérhető úgy, hogy tehát a csiszolótárcsa egyetlen áthaladása mellett helyesen futó profilokat, állíthatunk elő, oly csiszolótájpsa segélyével, melynek belső éle nem fekszik az alkotó profil azon ellenpontján belül,, mely a tényleges profil végpontjának megfelel. Azonban a működő csíszolótárcsaél szélességének föntemlített korlátozása a helyesen futó profilok előállítására nem szükséges, ha a csíszolótárcsa egy foghézagon nem csak egyszer, hanem többször halad át, amint ez a későbbiekből kitűnik. A fönti fejtegetések alapulvétele mellett látható, hogy az 5. ábrán rajzolt csiszolótárcsának első áthaladásánál az (e) és (c) vonalak (5. ábra, I.) között fekvő profilrészek az elméletileg helyes alaktól kissé eltérnek. Tegyük már most föl, hogy a két csiszolótárcsa a hézagon való első áthaladás közben egymáshoz túl közel állíttatott úgy, hogy a fogak még kissé vastagabban maradtak a szükségesnél és hogy a második áthaladás részére a csiszolótárcsák a helyes helyzet felé kissé elállíttattak. Emellett látható, hogy a működő csiszolófölületnek a (c') ponton (5. ábra, I.) kívül fekvő részeinek már csak a (c) és (e) vonalak közötti profilrészeket kell megmunkálniok, amennyiben a profilrészek az első áthaladásnál elért erős koptatás következtében annyira elállnak a belső csiszolóéi által megmunkált profiltól, hogy az utóbbi az előretolás irányában való előrehatolásnál sem érintetik többé. Könnyen érthető, hogy a (c) és (d) közötti profil megmunkálása a csiszolótárcsának csak azon profilja által történhetik, mely épen a legmélyebb helyzetet foglalja el, minthogy a már nem a belső csiszolóéi síkjában fekvő működő csiszolófölület más helyzetben egyáltalán nem lép többé érintkezésbe a már előmunkált fogprofillal; az utóbbihoz ekkor már csak a belső csiszolóéi fekszik hozzá. Ennek következtében a csiszilótárcsának (c') és (e') között fekvő profildarabja egy gördülés alatt az említett pont* tal csak a fogprofil (c) és (e) zónájának megfelelő pontját munkálja meg. Egy teljes áthaladás alatt tehát a csiszolófölületnek a (c'} és (e') zóna körvonalán fekvő pontjai a, fogoldalaknak (c) és (e) közötti zónáján csak a megfelelő egyenes vonalat munkál-