65807. lajstromszámú szabadalom • Gép fogaskerék profiljainak csiszolására XVI/d
- 5 lése közben, a ferdén állított csiszoló orsó mellett tova haladhasson. Az 5. ábrán (37) jelöli a működő csiszolófölületet, mely a csiszolóorsó tengelyére merőleges síkban fekszik. Ez a csiszolófölület csekély szélességű és a külső (65) szél, valamint a belső (66) szél határolja. Egyelőre tegyük föl, hogy a csiszolófölület szélessége —0, úgy hogy tehát a két (65) és (66)' szél egybeesik. A csiszolótárcsa által helyettesített fogasrúdfogat a csíszolószélsík (E) függélyes vetülete jelzi. Minden további nélkül világos, hogy a csiszolószél a kopás előrehaladásával állandóan sík marad. Ha ugyanis annak egy része erősebben kopna, mint egy másik része, akkor az előbbi a tárcsának tengelye körül való gyors forgása közben addig nem vehetne részt a csiszolásban, míg a kevésbbé kopott rész ugyanazon értékkel elkopott, azaz míg a szél ismét sík lenne. A csiszolószélnek a gördüléshez szükséges sík alakját tehát a kopás mindig helyrehozza, azaz fönntartja. Természetes, hogy gyakorlatilag a (37) csiszolófölület mindig bizonyos szélességű, azonban az alábbiakban kimutatom, miszerint a csiszolófölület, tekintet nélkül a gördüléshez szükséges alakjára, oly széles lehet, mint egy a munkadarabfoggal összemöködő fogasrúdfognak működő profilja. E célra figyeljük meg először egy lényegesen keskeny csiszolófölület működési módját. Az 5. ábrán I—V. munkadarabnak a csiszolótárcsához képest egy gördülés alatt elfoglalt különböző helyzeteit jelzik, mimellett a működő csiszolófölület szélessége a fogmagasságnak körülbelül egyharmadát teszi ki. AzI. helyzetből látható, hogy a gördülésnél először a fog (a) fejvonala lép a csiszolótárcsa működésének terjedelmébe és pedig a csiszolófölület teljes szélessége az (a') vonalon munkálja meg az (a) fejélt (6. ábra). A II. helyzetben a (b) osztókörvonalnak rövid ^b'j része munkáltatik meg és a csiszolólet egész szélessége munkálja meg a (b) vonalat. III. azt a helyzetet jelzi, melyben az érintő a belső csiszolószélen a (c) vonal (c') részét állítja elő. A csiszolófölület egész szélessége tehát a (c) vonal képezésében is közreműködik. A IV. helyzetben a (d) vonal előállítása van föltüntetve és látható, hogy ennek képezésében a csiszolófölületnek csak a (D) ponton át fektetett körön kívül fekvő részei vesznek részt, míg a (D) ponton belül fekvő részét a (d) vonal előállitásánál már nem jönnek figyelembe. Az (e) vonal vetülete V. helyzetben a profil azon utolsó pontját tünteti föl, mely még a helyes evolvensen fekszik. Ezt a pontot csak a külső (65) csiszolóéi súrolja és a beljebb fekvő tárcsarészek az (e) vonal előállításánál nem bírnak jelentőséggel. A külső tár. •csaélnek továbbá az a föladata, hogy az (e) pont alatt fekvő profilpontokat körülbelül a II—V. helyzetekben való gördülés közben képezze; ezek mint ismeretes, csak a külső csiszolóéi (R) relativpályáját (5. ábra II. helyzet) jelképezik és már nem fekszenek az evolvensen. Ha bár, úgy mint a leírt gépnél, gondoskodunk is arról, hogy ez a viszonylagos pálya már annyira előrevágassék, hogy a csiszolótárcsa által többé ne érintessék, mégis erősebben kopnak a működő csiszolófölületnek a belső csiszolóélen kívül fekvő részei, mint a csiszolóéi. A külső részeknek ugyanis nemcsak az (a) és a (c) vonalak közötti profildarabokat (5. ábra, II.) kell megmunkálniok, úgy mint a belső csiszolóélnek, hanem még a (c) éő (e) között lévő profildarabokat is. A 6. ábrából latható továbbá, hogy a munkadarabnak a szerszám felé a 6. ábrabeli nyíl irányában való fokozatos előretolásánál a külső csiszolóéi állandóan a fogprofilnak még nieg nem munkált részeivel kerül érintkezésbe. A külső él tehát ezen oknál fogva is erősebben kopik, mint a működő csiszolótárcsának beljebb fekvő részei. Ez a kopástöbblet azonban legföljebb annyit tehet Ki, mint amennyivel a meg nem munkált profil a megmunkálthoz képest előreáll. 1 Ha tehát a tárcsa egy foghézagon egyszer áthaladt, akkor a működő csiszölöföíület azt az alakot fogja fölvenni, mely az 5. ábrabeli I. helyzetben pzntozottan, túlzottan van föltüiitetve. mim ell ett (x) a zt a legnagyobb értéket jelöli, amellyel a nníég nem munkált profil á belső csiszolóéi1 áltál
