65798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított anyag, koncentrátumok stb. maradék nélkül való nyerésére
ködrészecskók mindenekelőtt a berendezés belsejében lévő többnyire fölhevített levegővagy gázáram hatása alatt nedvességüktől tökéletesen vagy részben megszabadíttatnak. A most már koncentrált vagy száraz, finoman eloszlatott részecskék az elektromos kisülés hatása alatt a tartány falazata felé vándorolnak, mely fönti föltétel szerint negatív sarkot képezi és melyre a részecskék rátapadnak. Azon berendezés is előnyösnek mutatkozott, melynél a beparologtató anyagok bevezetésére szolgáló berendezések vagy szájcsövek szolgálnak az egyik, pl. "a pozitív elektróda gyanánt, míg ez esetben célszerűen a szárító berendezés alsó részében a lég- vagy gázbevezető nyílás alatt külön lemezek vannak a másik, negatív elektróda számára alkalmazva. Természetesen itt is lehet az edény belső falát teljesen vagy csak bizonyos részben az egyik elektróda gyanánt fölhasználni. Ahelyett már most, hogy az egész tartányt gerjesztőnek elektromosság segítségével, lehet ezen célra csak a tulajdonképeni száritó teret vagy ennek részeit fémmel kibélelni vagy pedig negatív elektróda lemezekkel a pozitív, csúcsos vagy huzalból álló elektródákkal kombinálva ellátni; lehet pl. a tartánynak csak fölső részét, még pedig célszerűen a folyadék bevezető berendezés fölött (szájcső, tányérporlasztó fölött) lévő részt elektróda gyanánt kiképezni, oly módon, hogy különösen a szárítóközeg által magával ragadott, a folyadék bevezető-berendezés fölött lebegő részecskék csapódnak le. Lehet esetleg a kivezető nyílás mögött lévő tér a nedvességgel telített szárító közeg számára megfelelőeu berendezve, llymódon el lehet érni, hogy az eltávozó nedvességgel terhelt gázárammal tovaragadott, szárított részecskék a gázáramtól elválasztatnak és újra való benedvesítéstől megvédetnek. Emellett azon elrendezés íz célszerű, hogy folyadék bevezető nyilasa fölött levő tér vagy a gáz kivezető nyílása mögött lévő tér nagyobb számú negatív és pozitív sarok segítségével, mely sarkok szabályosan váltakoznak, több részre van osztva. Ezen elrendezés főleg ott ajánlatos, ahol más rendszerű szárítóberendezéseket használunk, pl. oly rendszereknél, melyeknél a bepárologtatandó, illetve szárítandó folyadék a szárítóközeggel egy irányban vezettetik be úgy, hogy a beépített lemezek stb. segítségével a szárítóközegnek a szárítandó részekkel való benső összekeverése is eszközölhető. A legutóbb említett módszereknek azon előnyük is van, hogy a szárított anyag hidegebb szárítóövben fogva tartatik, miáltal érzékenyebb anyagok bomlása megakadályoztatik. Ez utóbbi előny akkor lép föl, ha a berendezés úgy van kialakítva, hogy a tartány falain vagy esetleg falaihoz merőlegesen nagyszámú kis lemez van alkalmazva, mely lemezek egymáshoz képest el vannak szigetelve és az egyik sarkot képezik. A másik sarok számára a szárító tartány födőlapjától célszerűen egész finom acélhuzalokat vezetünk fölfelé, mely huzalok célszerűen állandóan áram alatt tartanak, mig az egymástól elszigetelt lemezek oly kapcsoló berendezéssel vannak összekötve, hogy az összes vagy bizonyos számú lemez föntről lefelé sorban egymásután bekapcsoltatik és kis idő múlva ezután ismét kikapcsoltatik. Ha pl. a legfölső lemez be van kapcsolva, az anyag lecsapódik. A kikapcsolás alkalmával az anyag a következő lemezre esik, mely most már áram alatt áll és ez így folytatódik, míg az anyag a legalsó lemezre nem esett, melyet állandóan áram alatt tartunk. Az anyagnak az egyik lemezről a másikra való továbbszállításának megkönnyítése végett ezen lemezek ütögető berendezéssel lehetnek ellátva, mely kis ütésekkel a port az egyik lemezről a másikra szállítja. Az egyes lemezek esetleg billenthetően rendezhetők el vagy pedig a lemezeket hordó keret bizonyos időközökben rázóhatásnak tehető ki. A bepárologtató- vagy szárító berendezésnek elektromos porgyűjtővel való új kombinácziója mindenekelőtt azon előnyt nyújtja, hogy a szárítási sebesség lényegesen növelhető, miáltal az Üzem olcsóbbá válik, továbbá, hogy a szárított-anyagot