65798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szárított anyag, koncentrátumok stb. maradék nélkül való nyerésére

— 3 könnyen lehet az esetleg erősen fölhevített levegő- vagy gázáram zónájából "eltávolítani, miáltal az anyag-bomlást megakadályozzuk. Lebegő részeknek levegőből, gázokból stb. való kicsapatását már ajánlották. Ezzel szemben bepárologtató- vagy szárítóberendezésnek oly berendezéssel való kombinációja, mely pl. magas feszültségű elektromosság segítségével teszi lehetővé a gázalakú anyagoknak a, bennük lebegő részecskéktől való szétválasztását, új és különösen nagy fontosságú műszaki hatással jár. Ez a kombináció alkalmas a szárított anyagnak kilépését megakadályozni és lehetővé teszi, hogy a berendezés teljesítő képességét a szárított anyag legnagyobb mértékű kimélése mellett fokozzuk. A jelén találmány szerint való eljárás továbbá azon előnnyel is jár, hogy az alkalmazott elektromos energia feszültsége ezerint levegőnek vagy pedig levegőnek más gázokkal való heverékének szárítóközeg gyanánt való fölhasználása alkalmával ózon, illetve nitrogénoxigénképződés vagy efféle is hozzájárulhat a hatáshoz. Emellett a levegővel összekevert gázok vagy gőzök hatását is tekintetbe kell venni. A képződött ózon hatása folytán fehérített és desodorált anyagot (

is nyerünk, mely azonkívül szterillé vált és ennélfogva tartósabb. Ez pl. nagy befolyással jár fekáliáknak trágyaanyaggá való földolgozásánál, halliszt szárításánál stb. miután az anyag nemcsak tartóssabbá válik,'hanem szin és szag tekintetében is az előírásoknak tökéletesen megfelel Azonkívül az anyagoknak trágyaértéke is növekedik az anyagnak nitrogénoxigénvegyületekkel való gazdagítása folytán, mely gázalakú vegyületek a feszültségnek megfelelően való fokozása alkalmával föllépnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás folyadékok koncentrálására, illetve szárított anyagnak folyadékokból való nyerésére és reakciók létesítésére, azáltal jellemezve, hogy az illető folyadékot finoman elporlasztott állapotban esetleg fölhevített gáz- vagy gázalakú közeg behatásának tesszük ki, emellett a szárított részecskéket a fölszállás, illetve leesés alkalmával a távozó gázáramból, illetve a szárító zónából célszerűen elektromos vonzás, illetve taszítás fölhasználásával eltávolítjuk és ezáltal kiválasztásukat gyorsítjuk. 2. Az 1. igényben védett, szárított anyag, koncentrátumok vagy efféle maradék nélkül való nyerésére szolgáló eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a bepárologtatandó anyagot úgy célszerűen fölhevített levegő- vagy gázáram, mint pedig elektromos kisülések hatásának tesszük ki. 3. Az 1. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a kezelendő anyagot az elektromos kisülések hatásának csak a száritóközegnek az illető anyagra való behatása után tesszük ki. 4. Az 1—3. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a fölhasznált elektromos áram feszültségének megfelelően való megválasztása mellett tiszta levegőnek, vagy levegőnek más gázokkal való keverékének fölhasználásával ózon, nitrogénoxigén-, illetve más vegyületek képződését elősegítjük, azon célból, hogy ezen anyagok a szorított anyagra behassanak, miáltal a nyerendő anyag tetszésszerint változtatható, pl. fehéríthető stb. 5. Az 1—é. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy a bepárologtatásra szolgáló tartány falazata vagy beakasztott lemezek szolgálnak az egyik elektróda gyanánt, míg a másik elektróda célszerűen fémhuzalokból, fémszövetekből stb. áll. 6. Az 5. igényben védett eljárás foganatosítási módja, azáltal jellemezve, hogy az egyik sarkot képező lemezelektróda nagyobb számú elszigetelt, célszerűen egymás fölött elrendezett lemezből áll> mely lemezek váltakozva áram hatásának tétetnek ki, míg a legalsó véglemez, valamint a másik sarkot képező