65732. lajstromszámú szabadalom • Eljárás cink kiválasztására cinktartalmú anyagok kifúvatása útján

Megjelent 1914. évi november hó lO-én. MAGY. ¿fa KIR. SZABADALMI jE m HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 657B2. szám. XII/d. OSZTÁLY. Eljárás cink kiválasztására cinktartalmú anyagok kifúvatása útján. TIMM FRIEDRICH CARL WILHELM MAGÁNMÉRNÖK HAMBURGBAN. A bejelentés napja 1913 október hó 6-ika. Elsőbbsége 1912 október hó 8-ika. A találmány tárgya a cinket oxyd, szul­fid, szilikát vagy más vegyület alakjában tartalmazó anyagok kifuvatására szolgáló eljárás, melynek segélyével a cink ezen anyagokból kiválasztandó és megkapható. Az eljárás abban áll, hogy az ismert mó­don alkalmas mennyiségű tüzelő, illetve redukáló és a reakciót elősegítő anyagokkal (pl. mésszel, vasoxiddal, kovasavval stb.) kevert cinktartalmú anyagokat átvezetett levegő vagy szabad oxigént tartalmazó gá­zok segélyével aránylag rövid ideig fúvat­juk, amely idő alatt a tüzelőszernek csak egy része ég el, azután a rostélyról vagy az alzatról eltávolítjuk, ismét a rostélyra vagy új alzatra helyezzük, az előbbi módon újra fuvatjuk és ismét eltávolítjuk úgy, hogy az illető alzatra időszakonkint fölvitt és azután eltávolított töltés fuvatása fokozato­san megy végbe a cinktejenítés kivánt mér­tékéig. A levegő vagy másféle gáz alulról fölfelé vagy ellenkező irányban vezethető át a töltésen. A találmány segélyével elkerülhető az eddig szokásban volt cinktelenítésnél föllépő hátrány, hogy t. i. a kemence töltése a tüzelőszer kiégése folytán erősen össze­zsugorodott és szabálytalanul ülepedett le, minek következtében a gázok legnagyobb i része a réseken haladt át, tehát a tömöt­tebb részeket csak megkerülte és ezeknél hőtartalmát csekélyebb mértékben adta le úgy, hogy a cink kiűzése ezeken a helye­ken tökéletlen volt. Ha pl. 2 súlyrész érc­ből és 1 súlyrész apró kokszból álló keve­réket fölfelé kibővülő konvertei-ben keze­lünk, akkor a töltés a. fuvatás megkezdése után nemsokára «függni» fog. Az érc és koksz térfogati viszonya ez esetben kb. 1: 2 tehát ilyen mértékben keletkezik a rostély fölött üreg, amelyet még a maradék zsugo­rodása is növel. A töltés utáncsúszása a keresztmetszet változása és az anyagnak többnyire aprószemű, sőt néha poralakú minősége miatt csak tökéletlenül és ugrás­szerűen következik be s amellett az anyag szabálytalanul helyezkedik el. A cinktele­nítés tehát ilyen esetekben annál kedvezőt­lenebb, minél magasabban fekszik a töltés. A fölülről lefelé való fuvatásnál szintén lépnek föl zavarok a szél egyenletes elosz­lásában, mivel a maradék helyenként le­sülyed és pedig annál erősebben, minél nagyobb a tüzelőszer által elfoglalt térfogat. A jelen eljárás tzerint a töltést csak addig fuvatjuk, míg a tüzelőszer eltűnése folytán az égési övben keletkező üreg a többi töl­tés egyenlőtlen elhelyezkedését nem idézi

Next

/
Thumbnails
Contents