65712. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf
_ 4 — által lengésbe és forgásba hozatik. Ha ellenben az (55) tengely a másik irányban forgattatik, akkor az (59) kilincs a (60) kilincskeróken csúszik és a film hátrafelé vezettetik, anélkül azonban, hogy emellett a tükrök helyzete megváltoztattatnék. A film pontos beállítása azáltal is elérhető, hogy az (59) kilincs a (60) kilincskerékből valamely módon kiemeltetik, mire a film az (55) tengely forgatása által előre vagy hátra húzható anélkül, hogy eközben a tükrök helyzete befolyásoltatnék. A forgást a következő előtét viszi át a tükrökre. . A (63) tengelycsapon megerősített (62) homlokkerék (2. és 3. ábra) az (55) tengelyen levő (58) homlokkerékbe és a (27) tengelyen levő (64) fogaskerékbe kapaszkodik. A (27) tengely másik vége a (65) fogaskereket tartja, mely a (67) előtéttengelyen levő (66) fogaskerékbe kapaszkodik. A (67) előtéttengely a (26) lengőkaron alkalmazott (68) csapágyakban fekszik. A (67) előtéttengely másik végén a (69) kúpfogaskerék van megerősítve, mely a (38) tengelyen levő (70) kúp fogaskerékbe kapaszkodik. A (38 és 33) tengelyeket előnyösen a (71) golyóscsukló köti össze úgy, hógy a tükröket forgató két tengely egyidejűleg forgattatik. A (46 és 47) lökettárcsákat tartó (48) tengelyen a (72) homlokkerék van elrendezve, mely a (27) tengelyen alkalmazott (73) fogaskerékbe kapaszkodik. Az előtétben oly módon van az áttételi viszony választva, hogy a (46, 47) lökettárcsák mindegyike két körülfordulatot végez, mialatt a (33, 38) tengelyek mindegyike egy körülfordulotot tett meg. A (38) tengely forgása közben különböző szöghelyzetekbe is beáll, minthogy ezt a tengelyt a (26) lengőkar tartja. Ez a beállás azonban nincs befolyással a (38) tengely forgatására szolgáló előtétre. A tengelynek szög alatt való beállítása következtében fölváltva késleltetik és gyorsíttatik az a sebesség, amellyel a tükrök forognak. Ezek a sebességváltozások azonban oly csekélyek, hogy a gép üzemét semmikép sem zavarják. i A föntebbiekben leírt géppel ismert képszalag vetíthető az ernyőre, minthogy a gépen átvezetett film időbeli egymásrakövetkezésben különböző filmképeket visz a (12) fényforrásból kiinduló fénysugarak terj jedelmébe. A gépnek az 5. ábrán föltűn| tetett kiviteli alakjánál oly (14a) képszalag ! van alkalmazva, melyen a képek két (D és E) sorban vannak elrendezve. A két képsor a szalag hosszában egymás mellett fekszik. Az egyik sor képei a másik sor képeihez ellentétesen, azaz fejjel lefelé állnak és a képek egymásrakövetkezése a két sorban szintén ellentétes. Egy ily gép oly eszközökkel látandó el, melyek lehetővé teszik, hogy a film átvezetésénél csak az egyik sor képei vetíttessenek, míg a másik sor képei eltakartassanak. A szalagnak a (17) csé vétókból a (18) csévétókba való áthaladásánál a film a (74) keret alatt mozog, melynek (75) nyílása megfelel az egyik képsor szélességének, mimellett ez a nyílás a (11) köpenyben levő nyílás fölött fekszik. Az a hely, amelyen a film megvilágíttatik, j előnyösen meg van görbítve, mint ezt az I 1. ábra mutatja és a (74) keret alsó oldala szintén meg van görbítve úgy, hogy a szalag oly körívben vezettetik, melynek középpontját a kiegyenlítőtükrök lengéstengelye képezi. Ez az elrendezés a kép torzítását megakadályozza, ami egyenes vezeték mellett bekövetkeznék. A (74) keret a (77) csavarok segélyével a (88) keretben van megerősítve, mely a (79) toldatok által csuklósan van a (11) köpenyen megerősítve. A (77) csavarok a (74) keret megfelelő kivágásaiba hatolnak, melyek mélyebbek a csavar végén levő átmérőnél. A belső (74) keret oldalán kiálló (81) peremek (6. ábra) vannak elrendezve, melyek a külső (78) keret megfelelő (82) hornyaiba illenek. A külső kere' ten alkalmazott (83) rugók (1. és 5. ábra) a belső keretet lefelé a filmhez szorítják. Azonban a közvetlenül a film fölött fekvő hely (84)-nél (6. ábra) kissé ki van vágva úgy, hogy a keret nem érintkezik tényleg a képszalaggal. A külső keret mellső végén a (85) tengely van forgathatóan ágyazva (5. ábra), mely tengelyen a kerületi hor-