65712. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf

- 5 — jiyokkal ellátott (86) kerekek ülnek, melyek hornyai épen az (54) továbbítókerék kiugrásai fölé illenek. A (18) csévetokban levő (87) tengely (1. ábra) a (88) szíj segélyével hajtatik, mely egyrészt a (87) tengelyen levő megfelelő (89) szíjtárcsi, másrészt az (55) tengelyen levő (90) szíjtárcsa köré halad, mely (55) tengelyen az (54) továbbítókerék ül. Ha egy ily gépnél két (D és E) képsorral ellátott szalag alkalmaztatik, akkor ez- a szalag az egyik csévéröl le- és a másikra föltekercselhető, mimellett az egyik képsor vetíttetik. Tegyük föl pl., hogy a (15) csévéről való letekercselés és a (16) csévére való föltekercselés mellett a (D) képsor vetíttetik. Ha azután a (15) csévét, amelyről a film letekercseltetett, a (18) csévetokba helyezzük és most a képszalagot tartó (16) csévét a (18) tokból kiemeljük és a (17) tokba helyezzük, akkor a másik (E) képsort vetíthetjük. A csévék fölcserélése által ugyanis az (E) képsor került a (74) keret (75) nyílása alá, míg a keret a másik sort eltakarja. A filmszalag vetítésének ezen egyszerű folytatása azáltal válik lehetővé, hogy a két sor egyes képei egymáshoz képest ellentétesen vannak elrendezve és hogy a két sor is ellentétes irányokban terjed. Az 5. ábra szerint a (D) sor az (al, a2 an) képeket tartalmazza és az (E) sor képei azon a végen kezdődnek, amelyen a (D) sor (in) képe fekszik' Ú£y, hogy tehát az (E) sor (bl, b2 bn) képei ezen a szalagvégen kezdődnek. A két képsorral ellátott szalag helyett azonban természetesen közönséges szalag is használható, melyen a képek a szalag egjnk végétől a másikig időbelileg egymásra következő jeleneteket ábrázolnak. Ebben az esetben a belső keret (75) nyílása a film egész szélességének megfelelőre készítendő. A tükrök gyanánt kiképezett reflektorok helyett más reflektorberendezések is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Kinematográf, melyben a film képeit több reflektor veti az ernyőre, jellemezve azáltal, hogy a mozgathatóan elrendezett reflektorok a vetítőfénysugár terjedelmén egymásután átlépnek és a fénysugáron való átlépésük közben szöghelyzetüket a szomszédos reflektorhoz és a .filmhez képest folytonosan változtatják, hogy a képvándorlás minden megszakítás nélkül kiegyenlíttessék. 2. Az 1. igénypont szerinti kinematográf kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a film ívvezetékben vezettetik át a gépen úgy, hogy a filmnek a tárgylencsétől való képtávolsága a filmnek a gépen való áthaladása közben folytonosan ugyanaz marad, hogy ily módon a vetítés egész tartama alatt az ernyőkép is pontosan a gyújtópontban tartassék. 3. Az 1. igénypont szerinti kinematográf kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a reflektorok forgathatóan vannak elrendezve és oly közös tengely körül lengnek, mely a forgástengelyre merőleges. 4. Az 1. igénypont szerinti kinematográf kiviteli alakja, jellemezve egy, a reflektorokat egyidejűleg forgásba hozó és szinkronforgásban tartó előtét által. 5. Az 1. és 3. igénypontok szerinti kinematográf kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a filmvezeték görbületének középpontja abban a tengelyben fekszik, amely körül a reflektorok a fénysugár terjedelmén való áthaladásuk közben kilengnek, hogy|ily módon a lengéstengely és az éppen a kinematográfban levő film összes részei közötti távolság egyenletesen tartassék. 6. Az 1. és 3. igénypont szerinti kinematográf kiviteli alakja, jellemezve azáltal, hogy a reflektorok egymással egyetemes csukló által összekötött tengelyekre vannak erősítve, mimellett a reflektorok kilengése a tengelyeknek forgásuk közben való eltolása által történik. 7. Az 1. és 3. igénypontok szerinti kine• matográf kiviteli alakja, jellemezve négy tükrök gyanánt kiképezett reflektor által, mimellett az egy-egy tükörpárhoz tartozó tükrök a forgástengely ellentétes oldalain fekszenek és egymással mereven vannak összekötve úgy. hogy mind-