65712. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf

Megjelent 1914, évi november lió 9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65712. sziám. IX/h. OSZTÁLY Kinematográf. VAN RIPER LEWIS CAESAR SZABADALMI ÜGYVIVŐ ÉS MÉRNÖK CHICAGÓBAN. A bejelentés napja 1913 december hó. 30-ika. Jelen találmány oly fajtájú kinematográfra vonatkozik, melyben a képszalag a gép által folytonosan mozgattatik, ellentétben azon gépekkel, melyekben a képszalag csak szakaszosan vezettetik tova. A gépben több tükör van elrendezve, melyek a képeket időbeli egymásrakövetkezésben visszaverik és melyek szöghelyzetben állnak be azon fénysugáron való áthaladásuk közben, amelyet a vetítőlámpa a filmszalagon át küld. A szöghelyzetbe való beállás következtében a tükrök a film vagy képszalag mozgását kiegyenlítik úgy, hogy a vetítések az ernyőn nem mozognak, hanem helyben maradnak és az ernyőn az egyes képek úgyszólván egymásba olvadnak. A találmány főcéljainak egyike egy egyszerű, azonban pontosan dolgozó, a reflektorok vagy tükrök szükséges mozgásának előidézésére szolgáló szerkezetnek létesítésében áll. A tálálmány továbbá a rezgések kiküszöbölését és a két-két kép közötti rövid homályos időközök elkerülését célozza, minthogy az ernyőre ható fény állandóan tartatik. Ily módon a vetítés ismert zavarát képező villogás is tükéletesen kiküszöböltetik. A találmány további célja oly szerkezet alkalmazásában áll, mely a képszalagot oly körívben vezeti, melynek középpontja abban a tengelyben fekszik, amely körül a tükrök lengenek, miáltal a film bármely pontjának a tükrök tengelyétől való távolsága folytonosan állandó marad, amikor a film a fénysugáron át mozog. A képnek az ernyőn való torzítása tehát teljesen ki van zárva és a kép az ernyőhöz és lencséhez képest folytonosan ugyanazon gyújtópontban marad. A találmány további célja abban áll, hogy egy ily fajtájú kép szerkezete oly egyszerűvé és olcsón előállíthatóvá tétessék, hogy a gép alkalmassá válik magánosok, iskolák és hasonlók által való használatra. A találmány egy másik célja még a képeknek a képszalagon való új elrendezésében áll, ami lehetővé teszi, hogy a képek száma meghatározott hosszúságú szalagon az eddig lehetségesnél sokkal nagyobb legyen és hogy a film a gépen az egyik filmcsévétől a másikig két irányban legyen átvezethető. Ezáltal elkerüljük, hogy a filmet, miután lejátszatott, föl kellessen tekercselni, anélkül, hogy a film hajtószerkezetét a gépben átváltani kellene.