65712. lajstromszámú szabadalom • Kinematográf
— 2 — A rajzokon egy kiviteli példa van föl- ; tüntetve. Az 1. ábra egy ilyfajtájú vetítőkinematográf függélyes metszete. A 2. ábra a köpeny metszete az előtét föltüntetésével, mimellett az előtét az 1. ábrával ellentétes oldalról nézve látható. A 3. ábra az 1. ábra 3—3 vonala szerinti | metszet. A j 4. ábra a reflektorok mozgatására a 3. t ábrán föltüntetett szerkezetnek fölülné- ' zete. Az 5. ábra a gép egy részének alaprajza, a filmszalag átvezetésére szolgáló eszközöknek, valamint magának a filmszalag egy I részének föltüntetésével. A 6. ábra az 5. ábra 6—6 vonala szerinti metszete, a vetítönyílás részére való pótfödőtolattyú föltüntetésével, mely vetítőnyíláson át a filmnek csak egyik fele látható. A A 7., 8. és 9. ábra a reflektorok helyzetének a tovahaladó filmképhez képest való változtatását vázlatosan mutatja. A szerkezet a (10) alaplemezen van elrendezve és a (11) köpenybe van zárva. A köpeny fölött, egy megfelelően elrendezett kamrában a (12) fényforrás van alkalmazva, míg (13) a gép tárgylencséjét jelöli. A gépen a (14) képszalag van átvezetve, mely a képeket ismert elrendezésben tartalmazza. Az 5. ábrán (14a) a képszalag egy másik kiviteli alakját jelöli. Ez a képszalag a (15) és (16) csévék között (1. ábra) föl- és letekercselhető. A csévék előnyösen akképen rendeztetnek el, hogy a gépről könnyen levehetők és kicserélhetők, mely célra a (17, 18) csévetokok a (11) köpeny két végén lévő (19, 20) szögtámaszokra erősíttetnek. A képek vetítésénél a filmszalag a gépen, a nyilak által jelölt irányban folytonosan átvezettetik. A képek a (21, 22, 23 j és 24) tükrök segélyével a (13) tárgylencsén át vetíttetnek. Ezek a tükrök közös tengely körül forognak és mozgásuk sorrendje olyan, hogy egymásután a szalag egymásra következő képeit vetítik. E célra a tükröknek a forgás közben lengő mozgást is kell végezniök, mimellett a lengés terjedelme a szalag előrehaladásának felel meg, miáltal a film mozgása részére kiegyenlítés képeztetik és az egymásra következő képek az ernyőn eltolódás nélkül, helyzetükben tartatnak, míg a következő kép által helyettesíttetnek és beolvasztatnak. A 7., 8. és 9. ábra két képnek a forgó tükrök segélyével való vetítését vázlatosan mutatja. A szerkezet oly módon mozog, hogy pl. az (A) kép a fénysugár terjedelmébe lép és a (24) tükör által (7. ábra) az ernyőre vetíttetik. Amikor a szalag (A) képe a fénysugár terjedelmébe lép, a (24) tükör legjobban hátrafelé hajló ferde helyzetet foglal el. Ha már most az (A) kép tovább előremozog, a (24) tükör kissé előre, a 8. ábrán rajzolt helyzetben leng, mely lengő mozgás azt eredményezi, hogy a kép a (7) ernyőn helyzetében marad. Egyidejűleg azonban az összes tükrök forognak és éppen abban az időpontban, amelyben a (24) tükör a fénysugár terjedelméből kimozogni kezd, a forgásirányban legközelebbi (21) tükör (4. és 9. ábra) lép a fénysugár terjedelmébe és a (B) képen át megvilágíttatik, mely kép pontosan ugyanazon ernyőfölületre vetíttetik, amelyre előzőleg az (A) kép vetítése esett. A tükrök helyzete a 4. és 9. ábrán van föltüntetve, mimellett a 4. ábrán (C) egy sugárnyalábot jelöl, mely az (A) és (B) képektől egyidejűleg esik a két (21) és (24) tükörre. Ebben a pillanatban a tükrök csatlakozó élei párhuzamosan fekszenek, minthogy a tükrök (91) lengéstengelye egybeesik a tükrök forgástengelyével. E jelenség azt eredményezi, hogy abban a pillanatban, amelyben két-két tükör élei a fénysugár útjában és a képszalagra merőlegesen áll, az ernyőre nem vettetik árnyék, ami bekövetkeznék, ha két szomszédos tükör két éle éppen ebben a pillanatban szöget zárna be egymással. A mozgás további folyamán azután a film következő képét a következő (22) tükör, az azután következő képet pedig a következő (23) tükör fogja föl és vetíti és így tovább. Megjegyzendő, hogy a film a fénysugáron át való mozgása közben oly úton mozog, mely egy kör kerületéhez tartozik. A
