65595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ércek redukálására

és körülményesen kezelhető szerkezetektől függne. A csatolt rajzon a jelen eljárás foganatosítására szolgáló kemencének egy példaképem kiviteli alakja van föltüntetve. A középső része a készüléknek, amint az a csatolt rajzon vázlatosan van föltüntetve, az (A) aknakemencéből áll, melyet az alábbiakban középaknának fogunk nevezni. Ez a középakna alsó végén egy tömítetten záró készülékkel zárható el, mely azonban a tűz hatásköréből kiesik, amint az a továbbiakból kitűnik. A középakna az érccel, ill. érc-és szénkeverékkel van megtöltve és a már említett zárókészülék oly elrendezésű, hogy a kemence töltésének tetszésszerinti része a szükséghez képest a készüléknek nyitása által a kemencéből kiereszthető. Ha egy ilyen manipulációt keresztülviszünk, akkor természetesen az alul a kemencéből eltávolított kemencetöltés helyett fölülről új anyag hull alá úgy, hogy az aknának alsó része, ha az akna fölül elegendő anyaggal van megtöltve, mindenkor anyaggal telt. Az aknának oldalán a (B) nyílás van, amelynek keresztmetszete valamivel kisebb, mint az aknának a keresztmetszete. A (B) nyílás fölött, de ezzel a nyílással átellenes "oldalon egy ugyanolyan másik (C) nyílás van a kemence falában. Ennek a két nyílásnak egymástóli távola különféle lehet, aszerint, hogy a kemencének mily teljesítménnyel kell dolgoznia. Minél nagyobb a távolság a két nyílás között, annál nagyobb általánosságban a kemencének teljesítőképessége, amint az az alábbi magyarázatokból ki füg tűnni. A középakna falában levő két nyíláshoz egy-egy további, fölfelé haladó, tűzálló anyagból készült (D), ill. (E) akna csatlakozik, amelyeket az alábbiakban oldalaknáknak nevezünk. Ezek az oldalaknák oldalsó kemencéknek szolgálnak, melyek azonban nem haladnak függélyesen fölfelé, hanem olyképen hajlanak a középaknához, hogy a beléjük töltött szén magától lefelé csúszik. Az oldalaknáknak alsó részén egy oly készülék van alkalmazva, mely megakadályozza, hogy az oldalaknákban levő szén magától ne hulljon le a középaknába. Ezt például azáltal érhetjük el, hogy az oldalaknáknak hajlást adunk, ami könnyen létesíthető. Az oldalaknában levő szénoszlop ekkor erre a behajlított részre támaszkodik úgy, hogy a szén az oldalaknából ki nem eshet. Az oldalaknáknak hossza a használandó szén mennyiségétől és a kemencének kivánt teljesítőképességétől függ. Az (A) középakna nem végződik közvetlenül a fölső oldalakna torkolata fölött, hanem még egy meghatározott darabbal meg van hosszabbítva úgy, hogy a középaknában oly öv van, mely nem fekszik a tulajdonképeni tűznek hatáskörében és nincsen a kemencében működő gázok redukáló hatásának kitéve. A két oldalakna arra szolgál, hogy azokat szénnel megtöltsük, mely célból fölső végükön egy tömítetten záró (F) zárókészülékkel vannak ellátva, mellyel a gázfeszültségnek a kemencében való csökkentése nélkül az oldalaknába szén tölthető, ha az utántöltés szükségessé válik. A két oldalaknának alsó oldalán közel egymás alatt lefelé nyúló (G, 8, I, K) hengerek vannak alkalmazva. Ezek alul zártak, azonban oly készülékekkel vannak alul ellátva, melyekkel tisztítás céljából alul kinyithatók. A hengereknek hossza circa 400—500 m/m. a belső falnak alsó végétől egészen az oldalaknába torkoló nyílásoknak alsó széléig. Ez a méret azonban más is lehet és attól függ, hogy mily szenet alkalmazunk és milyen teljesítőképességgel kell a kemencének dolgoznia. Ha az oldalaknákat szénnel megtöltjük, akkor természetesen a hengerek is megtelnek szénnel. A hengerek nyílásokkal vannak ellátva, amelyeken át levegő fujtatható be, amihez bármilyen fujtatókészüléket használhatunk. A fujtatókészülék együtt dolgozik egy szivattyúkészülékkel, mely a gázokat a kemencében mozgatja és a szivattyúkészülék olyképen kormányozza a fujtatókészüléket, hogy a befuvatott friss levegő mindig a kellő helyen jut be a kemencébe.