65595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ércek redukálására

— 2 — A közép- és oldalaknák között záróké­szülékek nincsenek alkalmazva és ilyenekre nincs is szükség. Az oldalaknáknak a szer­kezete olyan, hogy bennük holt, vagyis olyan hely nem keletkezik, amelyben szén i vagy érc nincsen úgy, hogy az átmenő gázáram a kemence tartalmára hatásosan működik. A leírt készülék kívülről teljesen vas­burkolattal van ellátva olyképen, hogy az aknákat tűzálló anyagból készítjük és a burkolat a falazatot, vagyis a kemencének belsejét a külső levegőtől tömítetten el­zárja. A kemencének tömítettsége minden nehézség nélkül elérhető, mivel a tűzálló anyag a vasburkolatot hő ellen védi, a vasszerkezetnek pedig minden tetszőleges tömítettség adható, annál is inkább, mivel szelepek és tolattyúzárak a tűzben nincse­nek alkalmazva és ilyenek nem is szüksé­gesek. A két oldalaknának mindegyike a közép­aknától elfordított végén még egy-egy (L)r ill. (M) nyílással van ellátva, melyek egy szivattyúnak szeleptestével vannak össze­kötve és pedig az egyik nyílás a szívó, a másik pedig a nyomó oldalával a szivattyú­nak. Emellett azonban oly berendezés van létesítve, pl. egy megfelelő szelepkombináció, mellyel ez a két kapcsolat fölcserélhető úgy, hogy ekkor az előbb a szivattyúnak szívóoldalával összekötött nyílás a szi­vattyúnak nyomóoldalával, az előbb pedig a nyomóoldallal összekötött nyílás a szívó­oldallal közlekedik. Ha ezt a szivattyút működésbe hozzuk, úgy a kemencében levő gáz- vagy levegő­oszlopot a kemencének egyik oldaláról a másikra hozzak mozgásba. Ha a szivattyú­nak kapcsolatát azután megfordítjuk, akkor ezáltal a levegő vagy gáz mozgásirányát is megváltoztatjuk. A szivattyútól a ke­mencéhez vezető vezetékekbe hőgyűjtőket iktatunk be, pl. a vezetékeket úgy reudez­zük be, hogy azokban mindenkor annyi gáz marad vissza, mint amennyi a mozga­tandó gáznak a mennyisége, aminek követ­keztében a szivattyúba sohasem jut forró gáz, hanem egy hideg gázpárna keletkezik, mely a szivattyút védi. A szivattyútól a kemencéhez futó veze­tékekben továbbá még egynéhány oly ké­szülék van beiktatva, amelyekről alább van szó. Az oldalaknák továbbá még nyílásokkal vannak ellátva, melyekhez elzárható gáz­elvezető csövek csatlakoznak. Ezek oly ké­szülékeknél vagy oly helyeken torkolnak, ahol a munkafolyamat alatt keletkező fö­lös gáz összegyűjthető vagy fölhasznál­ható. A középaknán továbbá még egy szelep­pel ellátott nyílás van alkalmazva, melyen át gázok vezethetők el és pedig önműkö­dően abban az esetben, ha valamilyen ok­nál fogva a kemencében túlnagy nyomás állna be. Természetes, hogy ez a berende­zés is olyan, hogy az ily módon eltávozó, gázok további fölhasználás céljából szintén fölfoghatók. A leírt kemencének működése vasérceknek a redukcióját föltételezve a következő: A két oldalaknát és így természetesen a hengereket is koksszal töltjük meg, a kö­zépaknát pedig a földolgozandó ércekkel vagy azoknak szénnel való keverékével. Föltételezzük, hogy a szén és ércanyag már izzó állapotban'vannak. Az oldalaknákon levő hengerekben most a fujtatómű segélyével levegőt fuvatunkbe és pedig azokba a hengerekbe, amelyekhez tartozó gázelvezető vezeték el van zárva. A gázelvezetéshez vezető vezetékek ugyanis az egyik oldalaknánál zártak, a másiknál pedig nyitottak. Ezáltal a kemencében áramlás jön létre, mely a zárt gázelveze­téssel bíró oldalaknában keletkezik, a kö­zépaknán és annak érctartalmán áthalad, azután a másik oldalaknába megy át és ezt a nyitott gázelvezető csövön elhagyja. Minthogy az oldalaknákon levő hengerek alacsonyak, azonban aránylag nagy átmé­rőjűek, másrészt pedig aránylag nagy meny­nyiségű koksszal vannak megtöltve, a le­vegőnek a hengerekbe való befuvatása által igen nagy hőfokot érünk el. Most először is az oldalaknában levő koksz melegszik

Next

/
Thumbnails
Contents