65595. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék ércek redukálására

— 2 — A közép- és oldalaknák között zárókészülékek nincsenek alkalmazva és ilyenekre nincs is szükség. Az oldalaknáknak a szerkezete olyan, hogy bennük holt, vagyis olyan hely nem keletkezik, amelyben szén i vagy érc nincsen úgy, hogy az átmenő gázáram a kemence tartalmára hatásosan működik. A leírt készülék kívülről teljesen vasburkolattal van ellátva olyképen, hogy az aknákat tűzálló anyagból készítjük és a burkolat a falazatot, vagyis a kemencének belsejét a külső levegőtől tömítetten elzárja. A kemencének tömítettsége minden nehézség nélkül elérhető, mivel a tűzálló anyag a vasburkolatot hő ellen védi, a vasszerkezetnek pedig minden tetszőleges tömítettség adható, annál is inkább, mivel szelepek és tolattyúzárak a tűzben nincsenek alkalmazva és ilyenek nem is szükségesek. A két oldalaknának mindegyike a középaknától elfordított végén még egy-egy (L)r ill. (M) nyílással van ellátva, melyek egy szivattyúnak szeleptestével vannak összekötve és pedig az egyik nyílás a szívó, a másik pedig a nyomó oldalával a szivattyúnak. Emellett azonban oly berendezés van létesítve, pl. egy megfelelő szelepkombináció, mellyel ez a két kapcsolat fölcserélhető úgy, hogy ekkor az előbb a szivattyúnak szívóoldalával összekötött nyílás a szivattyúnak nyomóoldalával, az előbb pedig a nyomóoldallal összekötött nyílás a szívóoldallal közlekedik. Ha ezt a szivattyút működésbe hozzuk, úgy a kemencében levő gáz- vagy levegőoszlopot a kemencének egyik oldaláról a másikra hozzak mozgásba. Ha a szivattyúnak kapcsolatát azután megfordítjuk, akkor ezáltal a levegő vagy gáz mozgásirányát is megváltoztatjuk. A szivattyútól a kemencéhez vezető vezetékekbe hőgyűjtőket iktatunk be, pl. a vezetékeket úgy reudezzük be, hogy azokban mindenkor annyi gáz marad vissza, mint amennyi a mozgatandó gáznak a mennyisége, aminek következtében a szivattyúba sohasem jut forró gáz, hanem egy hideg gázpárna keletkezik, mely a szivattyút védi. A szivattyútól a kemencéhez futó vezetékekben továbbá még egynéhány oly készülék van beiktatva, amelyekről alább van szó. Az oldalaknák továbbá még nyílásokkal vannak ellátva, melyekhez elzárható gázelvezető csövek csatlakoznak. Ezek oly készülékeknél vagy oly helyeken torkolnak, ahol a munkafolyamat alatt keletkező fölös gáz összegyűjthető vagy fölhasználható. A középaknán továbbá még egy szeleppel ellátott nyílás van alkalmazva, melyen át gázok vezethetők el és pedig önműködően abban az esetben, ha valamilyen oknál fogva a kemencében túlnagy nyomás állna be. Természetes, hogy ez a berendezés is olyan, hogy az ily módon eltávozó, gázok további fölhasználás céljából szintén fölfoghatók. A leírt kemencének működése vasérceknek a redukcióját föltételezve a következő: A két oldalaknát és így természetesen a hengereket is koksszal töltjük meg, a középaknát pedig a földolgozandó ércekkel vagy azoknak szénnel való keverékével. Föltételezzük, hogy a szén és ércanyag már izzó állapotban'vannak. Az oldalaknákon levő hengerekben most a fujtatómű segélyével levegőt fuvatunkbe és pedig azokba a hengerekbe, amelyekhez tartozó gázelvezető vezeték el van zárva. A gázelvezetéshez vezető vezetékek ugyanis az egyik oldalaknánál zártak, a másiknál pedig nyitottak. Ezáltal a kemencében áramlás jön létre, mely a zárt gázelvezetéssel bíró oldalaknában keletkezik, a középaknán és annak érctartalmán áthalad, azután a másik oldalaknába megy át és ezt a nyitott gázelvezető csövön elhagyja. Minthogy az oldalaknákon levő hengerek alacsonyak, azonban aránylag nagy átmérőjűek, másrészt pedig aránylag nagy menynyiségű koksszal vannak megtöltve, a levegőnek a hengerekbe való befuvatása által igen nagy hőfokot érünk el. Most először is az oldalaknában levő koksz melegszik