65571. lajstromszámú szabadalom • Eljárás száraz tej előállítására
_ 2 -tóba visszük és abban a (C) dugattyú segé- j lyével oly nyomással tömörítjük, hogy kb. a közönséges sajtóéhoz hasonló keménységgel bíró tömböt kapjunk. Ezen tömböt, mely a 2. ábrán (Al)-el van jelölve (és mely ekkor kb. 10% vizet tartalmaz), lassú menetben a forgó (D) kés felé toljuk, mely a tömb fölületét lekaparja. A lekapart kis forgácsok vastagságát a tömbnek a kés felé való menesztésével pontosan szabályozzuk, mimellett a késnek oly finomnak kell lennie, hpgy kb. 0125 mm. vastagságú forgácsokat szedjen le. A forgácsok a lassan járó (E) szíjra hullanak, mely a (G) radiátorral hevített (F) szárítókamrán halad át. A szárítókészülék elegendő teljesítőképességgel bír arra, hogy a laza pehelyszerü állapotban levő termékből lényegileg minden nedvességet eltávolítson. A szárítóból távozó szíj az anyagot a (H) tölcsérbe ejti, mimellett a (J) kaparó a szíjhoz tapadó anyagot teljesen leszedi. A (H) tölcsérből az anyag a liszthez használt szokásos típusú és bármely kívánt szemnagysággal bíró (K) szitára jut. Ezen szitát az (M) forgattyú segélyével az (L) vezetékekben ide oda járatjuk. A szitát elhagyó anyag az (N) tölcsérbe, innen pedig a tölcsér alatt elhelyezett (0) csomagolótartányokba hull, melyeket célszerűen azonnal elzárunk és lepecsételünk. Kívánatos, hogy a terméket, midőn az a szárítókészüléket elhagyja, j azonnal csomagoljuk, minthogy az igen likacsos konzisztenciája folytán kissé higroszkópos. Hasonlóképen az (Al) tömböket vagy lepényeket is alakításuk, illetve merev állapotuk elérése után azonnal alá kell vetnünk a kaparásnak, minthogy az anyagban lévő nedvesség annak minőségét károsan befolyásolhatja. Egyébként azonban ezen tömbök hideg raktárban hosszabb ideig eltarthatok. A megnedvesített anyagot a sajtóban kb. 3 órán át állni hagyjuk, oly célból, hogy az ezután következő kaparási művelethez szükséges szilárdságukat biztosítsuk. Előnyös, ha a tejet előbb lefölözzük és ezt követőleg hozzuk a szilárd alakra és azután tejszínt, tejet vagy vizet, vagy viszkózus anyagot, pl. kondenzált tejet, v;igy ezen anyagok tetszőlegesen kombinált keverékét adjuk a tejhez olyr célból, hogy a szükséges nedvességet vagy viszkozitást és a végtermékben a kívánt zsírtartalmat biztosítsuk. Tejszín hozzáadásával nem csupán a massza nedvesítését érjük el, hanem a végtermék zsírtartalmát is növeljük. Viszkózus kondenzált tej hozzáadásával megkönnyítjük a részecskék egymáshoz tapadását, midőn azokat összesajtoljuk. Az anyaghoz úgy tejszint, mint kondenzált tejet adunk oly esetben, ha a kívánt termék és a szemcséknek száraz állapota ily kettős hozagot igényelnek. Ha a szemcsékhez adandó, magában alkalmazott tejszín, ill. tejszín és kondenzált tej mennyisége nagyobb, mintamennyi a szemcsék nedvesítéséhez szükséges, akkor a terméket a hozzáadott tejszínnel együtt további szárításnak vetjük alá a fönt említett dob.ban. A tömb kaparására forgó kés helyett bármely más forgó gyaluszerű vagy kapaio készüléket használhatunk. Ugyanez áll a föltüntetett sajtóra, a szárító- és szitakészülékre. Hasonlóképen maga az eljárás is részleteibne sokféleképpen módosítható anélkül, hogy ezáltal a találmány lényege megváltoznék. Az ismeitetett eljárás terméke peheiyszerű és rendkívül likacsos, mimellett a í pelyhek a szita finomságának megfelelően kisebb-nagyobb méretűek. Az új termék az eddigi száraz tejnél, melyet előbb szemcsés alakban teljesen megszárítottak és azután szitamalomban megőröltek, jóval előnyösebb. Az eljárás ezen foganatosítási módja, mely szerint a tejet előbb tökéletesen megszárítjuk és azután tejszínnel, folyós tejjel vagy vízzel nedvesítjük és végül sajtoljuk és kaparjuk, azzal a gazdasági előnnyel bír, hogy a szá»az termék majorokban könynyen készíthető és további kezelés céljából távollevő helyre szállítható, minthogy a száraz alaptermék sokkal tovább tartható el jó állapotban, mint a nedves anyag. Ha a nedvesítést utólag végezzük, akkor a nyomás alatti kívánt kötőhatás biztosítására elegendő, ha a részecskék fölületét kissé
