65545. lajstromszámú szabadalom • Berendezés vasúti sorompók önműködő nyitására és zárására

2 Midőn a (33) drótkötél megfeszülése folytán a (35) tárcsa elfordul, egyúttal forogni kezd az ugyanazon tengelyre ékelt (36) fogaskerék is, amely a harangütőt működtető (37) pecekkel kapcsolódik s ezáltal megszólaltatja a jelzőharangot. Hogy a harang még a sorompó bezáródása előtt kezdjen el jelezni, ezen okból a (29) rúdnak a sorompógerenda felőli végére egy hosszanti (36) hasítékot alkalmazunk úgy, hogy a sorompó csak akkor kezd bezáródni, mikor az összekötő csap egészen végighalad a hosszanti (38) hasítékában. A sorompó záródása nagyon lassan megy végbe, mivel a levegő a (23) tartányból csak nagyon lassan ömlik át a (28) hengerbe s így ennek dugattyúja is lassan emelkedik. Amint a (28) henger dugattyúja elmozdulásának fölső határához közeledik, a dugattyúrúdhoz erősített könyökalakú (39) kar (40) hasítékával kapcsolódó (41) szögemelő elfordul s ezáltal elfordítja a (42) rúd által vele összeköttetésben álló (43) szögemelőt is, amely utóbbi viszont átállítja a (44) tolókát. Ugyanakkor a (28) dugattyú a (48) rugalmas pecekhez nyomódik és ezzel a (45) kétkarú emelőt (49) csapja körül elforgatja. Ezen elforgatás által a vele kapcsolatos és a kétkarú (47) emelőre lazán támaszkodó (46) kar ez utóbbit lenyomja, miáltal a (25) pecek a (22) tolószelep bevágásából kiemelkedik úgy, hogy az záróhelyzetébe ugrik és a sűrített levegőnek a (23) tartányból a (28) hengerbe való átömlését megszakítja. A sorompó fölnyitása ugyanilyen módon történik mint annak lezárása. A 'vonat tovább haladva a (3) nyomót lenyomja, mely mozgást a (6) rúd és (8) emelő a (12) dugattyúra viszik at, mely a (10) hengerben a levegőt komprimálja. Az összesűrűsített levegő a (17) vezetéken át a (18) hengerbe jut és annak dugattyúját előre tolja. Ezen mozgás következtében a (21) emelő elfordul és a (22) szelep kinyílik. A (23) tartányból jövő sűrített levegő most roár az átállított korinánytolókán át a (28) henger fölső végén ömlik be és annak dugattyúját lefelé nyomja, minek következtében a vele összeköttetésben lévő (1) sorompó lassan fölnyílik. A (23) tartányból a sűrített levegő mindaddig ömlik a (28) hengerbe, ni'g a dugattyú annak alsó határába nem érkezik, amikor is az utóbbi az (50) rugalmas pecket lenyomja és ezzel az (51) kétkarú emelőt elforgatja. Az emelő elforgatásával az (53) kétkarú emelő is elfordul, melynek a (47) karra lazán támaszkodó (54) karja az utóbbit lenyomja, miáltal a (25) pecek a (22) tolószelep bevágásából kiemelkedik és a (23) tartány záródik. A (28) henger dugattyújának alsó határába való érkezésekor a dugattyúrúdhoz erősített könyökalakú (39) kar (40) hasítékának fölső vége a (41) szögemelőhöz ütődik, miáltal az a vele kapcsolatos (42) rúd segélyével a (43) emelőt is elfordítja, mely viszont a (44j tolókát állítja át. Ily módon a berendezés ismét készenléti helyzetbe került úgy, hogy a leírt funkció ismétlődni fog, mihelyt egy újabb mozdony azon a szakaszon áthaladva kerekeivel a (2, 3) nyomókat működésbe hozza. Hogy a (23) hengerben lévő sűrített levegőt, melyet a sorompó zárására fölhasználtunk, ismét pótolhassuk, illetve hogy abban a légnyomást a kezdeti fokon tarthassuk, ezen okból azt egy nyomó- és szívószelepekkel ellátott (55) hengerrel kötjük össze, melynek dugattyúját, épen úgy, mint a (9) és (10) hengerek dugattyúit, a lokomotivkerekek által lenyomott (56) nyomó működteti s mely új levegőmennyiséget nyom a (23) tartányba. A (16) és (17) légvezetékeknek a (18) hengerbe benyúló végei csapószelepekkel vannak ellátva, hogy az egyik vezetéken át a benyomott levegő ne nyomulhasson be a másik vezetékbe. A gyakorlatban a sorompót úgy nyitott mint csukott helyzetében valamely alkalmas berendezés segélyével kell rögzíteni. SZABADALMI I&ÉNYEK. 1. Berendezés vasúti sorompók önműködő nyitására és zárására, azáltal jellemezve,