65468. lajstromszámú szabadalom • Eljárás villa- és kanálszerű evőeszközök előállítására

Megjelent 1914. évi október hé 15-én. MAGY. KIR. SZABADALMI |Bm HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65468. szám. XVI/a. OSZTÁLY. Eljárás villa- és kanálalakú evőeszközöknek előállítására. KRÜGER HERMANN ÜZEMFÖNÖK BERNDORFBAN. A bejelentés napja 1911 március hó 3-ika. Elsőbbsége 1910 március hó 5-ike. Evőeszközöknek, mint pl. kanalaknak, villáknak és hasonlóknak előállítására szol­gáló ismert eljárásoknál a munkadarabot a földolgozandó fémbádogból, melynek vas­tagságának az előállítandó evőeszköz leg­nagyobb vastagságával kell egyenlőnek lenni, vágják ki, ezen kivágott részt laposra hengerlés útján az evőeszköz végleges hosz­szával közel egyenlő hosszra hozzák, ezután átlyukasztják, illetve előbb a konturákat rá­hengerlik és csak ezután lyukasztják. Vilá­gos, hogy a laposra hengerelt tárgy átlyu­kasztása anyagpazarlással jár, mely körül­belül 45°/0 -ot tesz ki. Ezen hátrány elkerü­lése céljából a fémbádogból a kész evő­eszköz legnagyobb vastagságával egyenlő vastag, de jóval rövidebb, azonban a kész gyártmány köbtartalmával egyenlő darabot vágtak ki, melyet odorokban való sajtolás útján igyekeztek a kellő hosszra és alakra kiképezni. Ez utóbbi eljárás a gyakorlat­ban még aránylag lágy fémeknél, pl. tiszta ezüstnél stb. sem alkalmazható, mivel a ki­vágott rész nyújtásához oly nagy nyomás szükséges, hogy a minták igen rövid idő alatt használhatatlanokká válnak, továbbá az egyes fémrészecskék a sajtolás alatt a kiindulási darab kedvezőtlen anyagelosztása folytán oly nagy mértékben változtatják meg helyzetüket, hogy összefüggésük megla­zul és végül a munkadarabot a megmunká­lás folyamán föl kell hevíteni, illetve igen gyakran izzítani, hogy a fém lágyulása egy­általában bekövetkezzék. Jelen találmány szerint az evőeszközök oly alakdarabokból, melyek vastagsága és hossza csekélyebb, mint a végtermék leg­nagyobb vastagsága, illetve hossza, köbtar­talma azonban ezzel egyenlő, úgy készül­nek, hogy az élre állított alakdarabokat hengerlés vagy duzzasztás útján hozzuk a szükséges hosszra és vastagságra és ezután ismert módon munkáljuk meg tovább. Minthogy az alakdarab vékonyabb és ezzel szemben hosszabb is lehet és ennek folytán a végleges alakhoz jobban illesz­kedik, az anyagelosztás kedvezőbb, kivá­gása a most már vékonyabb bádogból köny­nyebb és az anyagveszteséget, valamint a szerszámoknak nagymérvű elhasználódását is elkerüljük. Ezen eljárás nemcsak igen lágy, hanem kemény anyag, pl. nikkel stb. számára is gyári üzemben előnyösen alkal­mazható. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás foganatosításának módja példaképen kanál előállításával kapcsolat­ban van föltüntetve: a rajz

Next

/
Thumbnails
Contents