65412. lajstromszámú szabadalom • Mechanikai időzetgyujtó tüzérségi lövedékek számára

Megjelent 1914. évi október hó 10-én. MAG\. ^ KIR. SZABADALMI wBSS HIVATAL SZABADALMILEIRAS 65412. sz^ni. XIX c. OSZTÁLY. Mechanikai időzetgyújtó tüzérségi lövedékek számára. DR ING. JUNGHANS ARTHUR TITKOS KERESKEDELMI TANÁCSOS SCHRAMBERGBEN. A bejelentés napja t913 március hó 5-ike. Elsőbbsége 1912 március hó 6-ika. A jelen találmány tárgya mechanikai idő­zetgyújtó tüzérségi lövedékek számára, mely eddigelé ismeretes efajta gyújtókkal szem­ben főleg a sajátos módon szabályozott meghajtás, valamint azáltal tűnik ki, hogy shrapnell- és granátlövés számára való gyújtás van elrendezve, miáltal lehetségessé válik a gyújtónak úgynevezett egységes lövedékek számára való alkalmazása. Az a gondolat, hogy tüzérségi lövedékek óramúvek által gyújtatnak, már nem új. Azonban eddigelé a problémát csakis oly óraművekkel igyekeztek megoldani, melyek rúgó által voltak meghajtva. Ennek a meg­oldásnak azonban hátrányai vannak, melyek a gyakorlati alkalmazásnak nagyban útját állják, nevezetesen az, hogy az erő leadá­sának egyenletessége a rúgófészültség csök­kenése folytán fogy, továbbá, hogy a rúgó feszítő ereje pihenés közben csökken. A jelen találmány ezen okból az óramű számára való mozgatóerő gyaDánt nem a rúgót, hanem a centrifugáisúlyt választotta. Centrifugáisúlyokkai ellátott időzetgyújtók, eddigelé nincsenek alkalmazásban és nyom­tatványokban sincsen ismertetve, kivéve azt a találmányt, mely Ausztriában 14792. sz. alatt van szabadalmaztatva. Ezen szaba­dalmi leírásban egy rúgóerőn alapuló foga­natosítási alak mellett, az óraműnek centri­fugálerő által való meghajtása is meg van említve. Az a körülmény azonban, hogy a találmányi gondolat sehol gyakorlati kivi­telre nem került, mutatja, hogy a föltaláló helytelen úton járt. A hiba abban volt, hogy az említett osztrák szabadalomban a súly szabályozása rúgóval történt, mely célt azonban ezzel az eszközzel nem lehetett elérni, mert az ott kontemplált rúgó min­den számítást kizárt. A jelen találmány már most azáltal tű­nik ki, hogy az óramű a rúgótól és ennek kikerülhetetlen hátrányaitól teljesen föl van mentve, amennyiben a fősúly mellett sza­bályozómomentum gyanánt, pótsúly van elrendezve. A mechanikai időzetgyújtóknak eentri­fugálsúly segélyével való eddigelé ismert meghajtási módjánál az a zavaró hatás lép föl, hogy mivel a súlynak kifelé lengésénél az érőnyomaték a lövedék középtengelyétől való növekvő távolsággal növekszik, a hajtóerő egyenlőtlen, amennyiben állandóan ugyan­ebben a mértékben növekszik, melyben a súly súlypontja a lövedéktengelytől eltávo­lodik.

Next

/
Thumbnails
Contents