65407. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű gép

dalon] nyomó-, a meleget leadó [külső] oldalon pedig húzófeszültségek keletkeznek, míg egy közbenső rétegben ezen hő okozta feszültségek nullává lesznek, mimellett azt tételezzük föl, hogy a henger egészében-szabadon terjeszkedhetik. Mivel ezen hő okozta feszültségek- természetszerűleg arányosak a hőmérsékleti különbséggel és Htóbbi a falvastagsággal arányosan növekszik, ennélfova a hő okozta feszültségek vagy röviden hőfeszültségek is egyenes arányban állnak a falvastagsággal. Különösen érezhetők ezen hátrányok a belső köpenybe külön beillesztett futóhüvelyeknél, mert itt a melegáramlás az elválasztó hézag következtében további ellenállásra talál, amiáltal a hőmérsékleti különbségek a falban még iokább megnövekednek. A belső elégésű erőgépek munkahengereiben föllépő igen magas fajlagos melegátáramlás következtében a hőfeszültségek, amelyek a gáznyomás okozta feszültségekkel összegeződnek, növekvő falvastagsággal •csakhamar oly értéket vesznek föl, hogy az eredő összfeszültség a hengeranyag megengedett igénybevételét túllépi. E veszély annál nagyobb, minthogy a legnagyobb föllépő feszültség húzófeszültség, amely a szokásos hengeranyagra [öntöttvasra] nézve különösen veszélyes, ha a megengedett húzási igénybevételnek az öntöttvasnál meglehetősen szűk határait túllépi. Ezen körülményből következik, hogy éppen a nagy hengerfalvastagságot igénylő égési erőgépeknél, tehát azoknál, amelyek különösen magas nyomással dolgoznak, vagy nagy munkahenger-átmérővel bírnak, kisebb mérvű az üzembiztonság, mert a hengerfal repedésképzésre mutat hajlandóságot, mindamellett hogy a falvastagság a gáznyomás fölvételére való tekintettel elég nagyra méretezhető. A falvastagság növelése a csekély törési biztonságot nem javítaná, sőt ellenkezőleg még csökkentené. A vastag hengerfalnak még az a további hátránya, hogy a belső fölület nagyon forróvá válik, ami a kenést megnehezíti és a dugattyúsúrlódást növeli. Minden nagyobb teljesítményű belső el~ égésű gépnek tehát kisebb a biztonsági tényezője, mint egy kisebb teljesítményű gépé és a hengerenkénti teljesítmények egy például a gőzgépekhéz képest csekély nagyságra maradnak korlátozva. Ezen hátrányok azt eredményezték, hogy nagy teljesítményű égési erőgépeknél a nyomás és hőmérsékleti határokat a gazdaságosság rovására tetemesen leszállították. A jelen találmány módot nyújt arra, hogy mikép lehet a fontjelzett .hátrányokat megszüntetni és az égési erőgépek eddigi szerkezetével szemben új, lényeges előnyöket elérni. A találmány célja mindenekelőtt a nagy falvastagságoknál föllépő hőfeszültségek csökkentése. Ezt a feszültségcsökkentést azáltal érjük el, hogy a hengert egy magában véve ismert futóhüvelylyel látjuk el, vagyis egy oly eszközzel, amely magában véve nem alkalmas arra, hogy a föllépő erőkkel szemben ellentállást fejtsen ki és hogy a hűtést közvetlenül a futóhüvelyre hagyjuk erélyes módon hatni. A futóhüvely csekély falvastagsága következtében az annak, külső oldalán alkalmazott erélyes hűtés meglehetősen közel hozatik a meleget fölvevő belső oldalhoz. Ezáltal a külső- és belső oldal között nagy hőmérsékleti különbségek elkerültetnek és a hőfeszültségek ennek következtében csekélyek. Ezáltal azonban elérjük, hogy a gáznyomás és hőfeszültség okozta igénybevételtől kiadódó eredő erő a futóhüvelyben az igénybevétel megengedett határát többé túl nem lépi. A gáznyomásból származó munkafeszültségek fölvételére a futóhüvelyt egy ezen erőket fölvevő merevítőszerkezettel látjuk el, amely egyes a futóhüvely köré fektetett gyűrűkből, vagy egy összefüggő illetve többré8zű köpenyből, vagy pedig a köpeny és a gyűrűk kombinatiójából áll. A merevítőszerkezetet mindegyik esetben úgy alkalmazzuk a futóhüvelyen, hogy az utóbbit kívülről körüláramló hűtőfolyadék egy a helyes melegelvezetés szempontjából elég nagy melegleadó főiületet találjon. A merevítőszerkezet anyagául célszerűen egy ezen j szerkezet tulajdonképeni céljának különösen I megfelelő anyagot választunk, amely na>-