65407. lajstromszámú szabadalom • Belső elégésű gép
gyobb huzási szilárdsággal bír, mint a futóhüvely anyaga. Utóbbi a dugattyú számára való jó siklófolület követelményeinek megfelelően általában öntöttvasból áll. A találmány szerint készült gépeknél, amelyek hengereiknek a tengelyirányú dugattyúerőket kell fölvennie, ezen erőket maga a futóhüvely viheti át, minthogy tudvalevőleg az axiális feszültség csak a felét teszi a tangentiális irányban föllépő összfeszültségnek. Utóbbit azonban a jelen esetben teljesen vagy legnagyobbrészt a merevítőszerkezet veszi föl. Ha azonban a hűtést még közelebb akarjuk hozni a futóhüvely belső oldalához, tehát a falvastagságot még jobban csökkenteni akarjuk, mint amennyire az az axiális feszültségek átvitele szempontjából megengedhető úgy a merevítő köpeny által, vagy ha ilyent nem alkalmazunk, külön szerkezeti részek, például axiális irányban elrendezett horgonyok által vesszük föl ezen axiális erőket. Különösen előnyös az új hengerszerkezet az ú. n. kettős dugattyúsgépeknéi, amelyeknél egy aránylag hosszú hengerben két dugattyú mozog, egymással ellenkező irányban, minthogy ezen hengerek axiális erőktől csaknem teljesen mentesek és mert a legmagasabb nyomások és hőmérsékletek csak a hengerközép közelében lépnek föl. A futóhüvely tehát egyrészt igen vékony lehet úgy, hogy a hőfeszültségek rendkívül csekélyek lesznek, másrészt a merevítőszerkezet kényelmesen elhelyezhető a hengerközépen és a hengervégek felé csökkenő igénybevételhez előnyösen alkalmazkodhatik. A födél és henger összekötő szerkezete is teljesen elmaradhat. Végül ezen gépeknél a henger merevítőszerkezete igen jól fölhasználható arra, hogy az elégési tér áttörési helyeit [például a tüzelőanyag- és indítószelepek számára való nyílásokat], amelyek különben az előállítás és üzem szempontjából is különösen nagynehézségekkel összekötött részeit képezik, a gépnek, úgy képezzük ki, bogy ezen hátrányok megszűnnek. A mellékelt rajzok mindenek előtt belső ! elégésű gépek hengerfalaioak igénybevéte- j lét mutatják összehasonlító diagrammokban az eddigi és az új gépeknél, továbbá a találmány tárgyának néhány példaképeni kiviteli alakját is föltüntetik. Az 1. ábra ismert szerkezetű bel&ő elégésű gépek hengereinek tangenciális feszültségeit mutatja, a 2 ábra ezen feszültségek diagrammja a találmány szerinti hengerszerkezetnél, a 3—9. ábrák a merevítőszerkezet kiviteli példái, a 10—20. ábrák a találmáifynak kettős dugattyús gépeknél való alkalmazási módját mutatják, még pedig a 10—13. ábrák egyrészű futóhüvely és a 14—20. ábrák többrészű futóhüvely esetén, a 21—28. ábrák pedig az áttörési helyeken levő merevítő- és futóhüvely szerkezeti részleteit tünteti föl. Az 1. ábra egy normális szerkezetű belső elégésű gép (4) hengerfalában uralkodó feszültségi viszonyokat mutatja, miközben az (1) belső oldalon a (p) gáznyomás hat,, míg egyidejűleg meleg áramlás megy végbe az (1) belső faltól a (2) külső fal felé, melyet a (3) hűtővíz hűt. A falvastagságot (d)-vel, a belső hengerátmérőt (D)-vel jelöltük. A (0—0) vonal a feszültségi diagramm abscisszatengelye. A húzóerők fölfelé, a nyomóerők lefelé vannak fölrakva. A (z) vonal a (p) gáznyomásból származó (Z) húzófeszültséget ábrázolja, amely a keresztmetszeten végig konstansnak van fölvéve,. ami nagy megközelítéssel áll is, ha a (D> hengerátmérő aránylag nagy a (d) falvastagsághoz képest. A (w) vonal a hőfeszültségek eloszlását mutatja, melyek a meleget fölvevő (1) belső oldaltól a meleget leadó (2) külső oldal felé való melegáramlásból származnak. Az (a) hajlásszög a specifikus melegáramlás mértéke és az anyag vezetőképességétől függ. A belső oldalon egy (wl) nyomófeszültség, a külső oldalon pedig egy ugyanolyan nagyságú (w2) húzófeszültség keletkezik. A (k) vonal a hengeranyagnak biztos üzemhez még éppen hogy megen! gedhető igénybevételét = (K) ábrázolja. A j (Z) (w) vonal a (Z) és (w)-ből adódó eredő
