65368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék körforgó szivattyúk teljesítményének s körforgóerőgépek fordulatszámának folytonos változására

gyűrűscaatőrna alakjában Van kiképezve. Az árarnlásmegszakító mindkét homlokrészén zártan van kiképezve, e helyett azonban sűrűn egymás mellett alkalmazott (m) nyílásokkal van ellátva, melyeknek megfelelően a köpeny (n) helytálló része is (m') közlekedő nyílásokkal bír. Ezen elrendezésnek megfelelően tehát a (D) vezetékből s az (S) gyűjtőtartályból a (D') vezetékbe csak akkor áramlik a folyadék, ha a (k) és (i) nyílások közlekedésben állanak egymással. Ha a beállítható (o) köpeny rész a 4. ábrán látható helyzetet veszi föl, s emellett az áramlásmegszakítónak (k) nyílásai kétszer annyian vannak, mint a toknak (i) nyílásai úgy, hogy a következő (k) áteresztőnyílás a (q) áttöréssel összeesik, még mielőtt az előző (k) nyílás ugyanézen (q) áttörést elhagyta, akkor a leírt berendezés teljesen hatástalan s az erőgép a legkisebb fordulatszámmal dolgozik. Ha már most az (o) részt úgy állítjuk be, hogy nyílásának a helytálló (n) rész élétől számított nagysága az előző nyílásnagyságnak csak egy bizonyos részét, pl, a felét teszi ki (leszámítva a (k) nyílás szélességét, 5. és 13. ábrák), akkor, minthogy a szivattyú mindig ugyanazon folyadékmenynyiséget szállítja, az erőgépnek ugyanazon vízmennyiséget félannyi idő alatt kell földolgoznia úgy, hogy ennélfogva kétszeres fordulatszámmal is kell járnia. Ha tehát az erőgéppel való összeköttetés meg van szakítva, akkor mindig munkafolyadék lesz megfelelő nyomásnövekedés kíséretében a gyűjtőtartályban fölhalmozva; az ezután következő áramlásmegszakító-nyílások szabaddá tételekor úgy a szivattyú által, mint a gyűjtő tartály által kibocsátott folyadékmennyiségek az erőgépbe jutnak, a,mely tehát ezen félidő alatt csakis úgy tudja ezen összes folyadékmennyiséget földolgozni, ha kétszeres gyorsasággal jár. Hogy pedig a,zon idő alatt, míg a folyadéknak az erőgépbe való áramlása szünetel, ez utóbbi teljesen, vagy részleg kiürülhessen s ne állhasson elő a (B) vezetéknek a (V) készülék mögötti (D') részében káros szívóhatás, mely a gyűjtőtartálynak halmozóműködését lerontaná, ennélfogva a (D') ve, zeték áz erőgépből elvezető (R) vezetékkeÉ az (L') vezeték útján összeköttetésben áll, mely utóbbiban a nyomóvezeték felé nyíló (v) szelep (rövidrezárószelep) Van beépítve.. Ennélfogva minden alkalommal, midőn az (f) áramlásmegszakító forgása közben a munkafolyadékot az erőgéptől elzárja, a munkavezeték rövidrezáródik. A munkafolyadéknak az erőgépbe való ilyen periodikus bevezetése a váltakozó munka- és üreslöketek miatt meglehetős nagy egyenetlenségi fokot eredményez ugyan, ezt azonban tetszésszerinti nagyságú lendítőtömeggel kiegyenlíthetjük. Mialatt tehát a (V) készülékben az átáramlás meg van szakítva, ezalatt az (Í3) gyűjtőtartályban a szivattyú által állandómennyiségben szállított munkafolyadék azon arányban fölhalmozódik; az erőgép viszont ezen időközök alatt, melyek fordulatainak csak egy bizonyos részénél lépnek föl, egészen az áramlás megszakításnak a végéig az általa mozgatott lendítő tömegek eleven erejének részbeni fölhasználásával mozog tovább, amit még az erőgép munkafolyadékának nyomó- é3 szívóvezetéke közé iktatott rövidrezáró szelepnek önműködő kinyílása is elősegít. Ha most mint említve volt, hogy az áramlásmegszakító köpenyének (n) és (o) részét úgy állítjuk be, hogy az áramlás megszakítás és megszakítás tartama egy és ugyanaz (5. és 13. ábrák), akkor az erőgépnél nyugalmi helyzet akkor áll elő, ha ez utóbbi a kétszeres gyorsaságot már fölvette. Az erőgép ugyanis csak az áramlásmegszakítás ideje alatt veheti föl a folyadékáramot; minthogy pedig ezen idő most a felére redukálódott, viszont a szivattyú által az erőgép számára, szállított folyadékmennyiség ugyanaz maradt, ennélfogva az erőgép csak gyorsaságának fokozásával tudja a kétszeres mennyiségű folyadékáramot földolgozni. Ha ugyanis az erőgép lassabban megy,, akkor az (8) gyűjtőtartályban a folyadékmennyiség és a nyomás nő, minthogy több folyik befeié, mint onnan elfolyik; az így I megnövekedett nyomás azonban természetszerűleg a hajtófolyadék mozgási sebee-I ségére is növelöleg hat. Ha már most az