65368. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék körforgó szivattyúk teljesítményének s körforgóerőgépek fordulatszámának folytonos változására

/erőgép gyorsabban jár, akkor a gyűjtőtar­táiyban ís csökken a nyomás, mivel most inár több folyik ei, mint befolyik s így a csökkenő nyomás a hajtófolyadék mozgási sebességét is s ezzel együtt az erőgép tel­jesítményét is növeli. így az erőgépnek az A tendenciája lesz, hogy a fordulatszámát megtartsa. Minél nagyobb a periodikus áramlásmeg­szakítás tartama, annál gyorsabbá kell lennie az erőgép forgásának s viszont az áramlásmegszakítás időtartamának csökke­nése az erőgép járásai lassítja. Ezek után világos, hogy a leírt módon -elérhető fordulatszámnövelés legnagyobb ér­.íékét akkor éri el, ha az átere3ztőhyííás hosszát végtelen kicsire válasszuk. Mint­hogy az (o) köpenyrésznek beállítása és rögzítése határhelyzetei között minden le­hetséges helyzetben eszközölhető, így bár­mely fordulatszámot beállíthatunk és pedig .fokozatosan, miáltal lökésmentes átmenetet érünk el. Az (o) köpeny résznek tehermentesítése épúgy történik, mint ez az 1. ábránál le­írva van. Mint említve volt, az áramlás megszakító­alak a működése az erőgépnek nagy egye­netlenségi fokát idézi elő, mivel forgása .egyes lökésekből adódik össze. Ezen pe­riódusszám aszerint nő, ahogy a hajtófolya­déknak az erőgéphez való átáramlási nyí­lásait mind kisebbre és kisebbre választ­juk, mivel a 4. ábrán föltüntetett elrende­zés szerint a (V) készüléket az erőgép egy bizonyos arányban hajtja. Előfordulhat az is, hogy az áramlásmegsza­kítónak periódusszámait állandónak akarjuk venni, anélkül azonban, hogy azért a munka­teljesítmény beállíthatóságáról le kellene mondanunk. Ezt az 5. ábrán föltüntetett •elrendezés szerint úgy érjük el, hogy az erőgépnek alárenddelt s azt befolyásoló (V) áramlásmegszakító az állandó fordulatszám­mal járó s a munkafolyadékot szállító (P) szivattyú által haj tátik. Ha .a (P) szivattyú­nak a (V) áramlásmegszakítóhoz való elren­dezése nem engedi meg, hogy az utóbbit & szivattyú közvetlen hajtsa, akkor az áramlásmegszakítót egy külön, állandó for­dulatszámmal járó segédgéppel is hajt­hatjuk. Míg a 4. és 5. ábrákon föltüntetett elren­dezés az erőgép teljesítményének égy éz utóbbi és a sziváttyú által meghatározott legkisebb érték és a legnagyobb érték kö­zötti változtatását engedi meg, addig a 6. ábrán föltüntetett elrendezés lehetővé teszi azt is, hogy az erőgép teljesítményét egy megadott legnagyobb értékről egész null értékig szabályozhatjuk. E célból a (P) szivattyúnak (L) szívó és (D) nyomóvezetéke közé iktatott (K) rö­vidrezáróvezetékben a (V') készülék van alkalmazva, mely a szivattyúval arányosán forog. Mint már említve volt, ezen (V') áramlás­megszakító lehetővé teözi az erőgép telje­sítményének a legnagyobb értékről nullig való változtatását s minthogy -ily módón áz erőgépbe mind kisebb és- kisebb mennyi­ségű munkafolyadék vezethető be, ennél­fogva az elrendezés kombinálásával az érő­gép fordulatszámát igen nágy érték és null között tetszőlegesen lehet változ­tatni. Ahol igen nagy nyomásról van szó, s lé­hetséges az áramlásmegszakítónak méreteit kellő nagyra választani, akkor előnyös az áramlásmegszakítót a 18—21. ábrákon föl­tüntetett kettős szimmetrikus kivitelben ké­szíteni. Az (f) áramlásmegszakítónak és az (n, o) köpenyrészeknek kettős kúp alakjá­ban való elrendezése ezen részeknek ten­gelyirányban való tökéletes tehermentesíté­sét eredményezi. Ezenkívül lehetővé teszi ezen elrendezés az (o) köpenyrésznek teher­mentesítésére szolgáló berendezésnek a ké­szülékben magában való elhelyezését is, miáltal az (x) nyomóhenger a benne lévő (w) dugattyúval s a nyomóhengernek a nyomóvezetékkel s a dugattyúnak a (t) beállítóemeltyűvel való összeköttetése fölös­legessé válik. Az (o) köpenyrészek tehermentesítése a következő módon történik: Az (o) köpenyen a (W) mélyedések van­nak alkalmazva (20. és 21. ábrák), melyek-

Next

/
Thumbnails
Contents