65366. lajstromszámú szabadalom • Rázó csuszda

Megjelent 1914. évi szeptember iirt So-áu. MAGY. IÜR SZABADALMI j|§|f > HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65866. szám. V/f. OSZTÁLY. Rázócsúszda. DR FONÓ ALBERT TANÁCSADÓ GÉPÉSZMÉRNÖK BUDAPESTEN ÉS FONÓ MIKLÓS CÉG ÚJPESTEN. A bejelentés napja 1913 augusztus hó 2-ika. A találmány tárgya rázócsúszda, melynek lényege, hogy támaszfölületeinek az egye­nes alapfölületeken legördülő fölületei van­nak és melynél az egyes csúszdaelemek alátámasztásának ezen szerkezetéből ki­folyólag a csúszda egyik irányú lengésénél a súly a vertikális gyorsuláshoz hozzáadó­dik és súrlódást a csúszda és a szállítandó anyag között növeli, a másik irányú lengés­nél pedig abból levonódik és a súrlódást csökkenti, aminek következtében a csúszdá­ban lévő anyag az egyik irányú lengésnél a csúszdát követi, a másik irányú lengés­nél pedig a csúszdához képest elmarad; ezt a hatást még növelik a vízszintes irányban változó gyorsító erők. Ezen moz­gásviszonyok következtében elérjük, hogy az anyagot vízszintesen, sőt bizonyos lejtőn fölfelé is teljes biztonsággal és a csúszda rendkívül egyszerű kiképzése mellett szál­líthatjuk. Ha a gördülő támaszfölület és a sík alap­fölület közötti súrlódás nem volna elegendő arra, hogy a vízszintes gyorsulási erők a leírt módon átvitessenek, a csúszdatámasz­fölület közé egy szalagot iktatunk, mely a vízszintes erők átvitelét megkönnyíti és emellett a szabályszerű legörd ülést bizto­sítja. A mellékelt rajzan a találmány tárgyát képező rázócsúszda egy kiviteli példája van föltüntetve és pedig az 1. ábrán a csúszda keresztmetszete; a 2. ábrán ugyanannak oldalnézete, a 3. ábrán az 1. ábra A—B vonala szerint vett metszet, a 4. ábrán a mozgatószerkezet egy válto­zata látható. A csúszdát az egymást folytonos vezetékké kiegészítő (a, al) vályúk képezik, melyek (b) karimákkal a (c) lengési tengelyhez erő­sített és ezt a tengelyt körülfogó (d) sínek­ben nyugszanak úgy, hogy két-két szom­szédos vályú karimája egymással mindig érintkezik (3. ábra) és a vályúk, ha kari­máik a (d) sínekbe be vannak tolva, minden egyéb összeköttetés nélkül egységes veze­téket képeznek. A (c) tengelyt az (e) támaszfölületek la­zán veszik körül. Ezen támaszfölületek alúl íveltek és pedig az ív v—w görbületi su­gara nagyobb, mint a támaszfölület x—y lengési sugara. Az így kiképezett támasz­fölületen nyugvó csúszda a bevezetésben említett mozgásokat hozza létre. Célszerű a támaszfölületeket nem közvet­lenül a földre, hanem a célszerűen U alakú keresztmetszetű (f) sínekre állítani és a víz-

Next

/
Thumbnails
Contents