65320. lajstromszámú szabadalom • Parkettaléc
Megjelent 1914. évi szeptember hó 26-án. MAGY. KIR. SZABADALMI jB& HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65820. szám. vil/i. OSZTÁLY. Eljárás ammoniaszóda előállítására. DR CLEMM ADOLF VEGYÉSZ MANHEIMBEN. A bejelentés napja 1913 jalius hó 16-ika. Elsőbbsége 1912 december hó 3-ika. Az eddig szokásos amoniaszódagyártásnak az volt az árnyoldala, hogy annál hulladéktermékek, mint klórmész és mészüledékek keletkeztek, valamint, hogy az üzembe vitt klórnátrium egy része veszendőbe ment. Ezen hátrányok elkerülése céljából ajánlottak tömény sólének a keletkező szennyvizekhez való adását és klórkálcium és klórnátrium keverékének elektrolitos kezelését (164726. sz. német szabadalom). Kitűnt azonban, hogy a feszültség az elektrolízis ezen módjánál rövid idő után rendkívül magas értéket vesz föl, ami az elektrolízis gyakorlati kivitelét kizárja. A feszültségnövekedés oka abban rejlik, hogy a mész kicsapása, a katodán való mészlerakodástól eltekintve, nemcsak a szándékolt módon a katodatérben, hanem a diafragma pórusaiban is létesül, minthogy a katoda felé haladó kálciumionok az anóda felé haladó hidroxilionokkal itt találkoznak és a kalciumhidroxid kiválasztását ezen a helyen is létesítik (1. pl. Billiter «Die elektrolytische Alkalichloridzerlegung mit starren Metallkathoden» Halle 1912. a 245. oldal alulról számított 3. sorától kezdve a 246. oldal alulról számított 6. soráig). Egy más eljárás a kalciumtartalmú szennyvizek képződésének megakadályozását célozza (216265. sz. német szabadalom és pedig oly módon, hogy a bikarbonátból leszűrt klorammoniumlúgot esetleg konyhasó hozzáadása után közvetlenül elektrolízisnek vetik alá. Ezen célra oly elektrolizálócellákat használnak, melyeknek anódetere csak konyhasóoldatot tartalmaz, vagy oly cellákat, melyek konyhasót tartalmazó anódákkal és külön táplált, konyhasót tartalmazó középcellákkal vannak ellátva. Az elektrolízis útján kapott oldatot, a bikarbónát leválasztása céljából konyhasóval és szénsavval kezelik, vagy a bikarbónát az elektrolízis közben szénsavnak a katodatérbe való bevezetés által választják le. Mindkét kivitelnél a -diffúzió és párolgás következtében nitrogénveszteségek elkerülhetetlenek (1. a "216265. sz. német szabadalmi leírás 1. oldal 63. és köv. sorait és Billiter «Die elektrolytische Alkalichloridzerlegung mit starren Methalkatoden» Halle 1912. című munkájának 30. oldal 9—10. sorait). Az a javaslat, hogy a nitrogénveszteségek elkerülésére kissé likacsos, nem nagyon átbocsátó diafragmák használtassanak (216265. j sz. német szabadalmi leírás 2. oldal 5—10. ! sorai), a kétséges eredménytől eltekintve,
