65279. lajstromszámú szabadalom • Berendezés a petroleum-, kátrány- és rokoniparok olajdesztillációjához

Megjelent 1914. évi szeptember lió 23-án. MAGY. gg|| KIR. SZABADALMI jffijg HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65279. szám. XI/b. OSZTÁLYBerendezés a petróleum-, kátrány- és rokoniparok olajdesztillációjához. LEO STEINSCHNEIDER FŐMÉRNÖK BRÜNNBEN. A bejelentés napja 1913 április hó 14-ike. A petróleum-, kátrány- és rokoniparok olajdesztillációjának üzemében, mely nagy vákuum alatt folyik, sokszor fölmerül annak szüksége, hogy egyrészt az egyes kazánokban szűk határok között is pontosan lehessen beszabályozni a vákuum fokát, másrészt pedig, hogy akármikor lehessen vákuum nélkül is olymódon desztillálni, hogy a hűtőkből érkező termék a legrövidebb úton juthasson a nyitott lefolyóhoz. Szükséges továbbá arról gondoskodni, hogy a kondenzátumok biztosan lefolyhassanak a hűtőkből, mert máskülönben a hűtő duzzasztó hatására a már ledesztillált csapadék visszaáramlik a kazánba. Az idetartozó rajz 1. ábrája egy magas vákuummal dolgozó desztilláló telep vázlatos elrendezését tünteti föl, mint amilyen, az 55506. sz. szabadalomban van leírva, mindazon berendezéssel együtt, amely jelen találmány tárgya. A 2. és 3. ábra részleteket tüntet föl. A rajzban (1) a desztilláló kazán, (2) csöves hűtő, melyben a desztillálandó gázok lecsapódnak, (3) kígyóshűtő, amely a kondenzátumot lehűti, (4) pedig gyűjtőedény a kondenzátum számára, amely utóbbi, ha a (12) csap zárva van, átáramlik az (5) csapon, és (6) csövön keresztül a (7) szivattyúba, innen a (8) nyomóvezetéken át a később még részletesen leírandó (9) váltóedénybe, (2. ábra) ebből pedig a nyitott (10) lefolyóba jut, amelyből a desztillátumot ismert módon tartányokba osztják szét. Az (5) csap fölött van leágaztatva a (11) kerülő cső, amely a (9) váltóedénybe visz és amelyet a (12) csappal lezárni lehet. A (2) csöves hűtőben le nem csapódó gázok a (13) és a függélyes (14) csövön keresztül jutnak a mindenfelől zárt (15) edénybe, amelyben a (14) cső alja (h) mélységnyire záró folyadékba merül. A le nem csapódó gázokat a (15) edényből (16) csövön át a (17) barometrikus kondenzátorba vezetjük, amely ismert módon (18) függő csővel és (19) folyadékzárral van ellátva és a (20) cső révén összeköttetésben áll a (21) légszivattyúval. A (3) kígyós hűtőből a (4) gyűjtőedénybe jutó cseppfolyós desztillátumnak az a tulajdonsága van, hogy itt utólag gázokat bocsát ki magából, miért is az itt fejlődő gázokat a (22) csövön keresztül a (13) csőbe vezetjük. Minthogy a (13) és (22) csövek összekötési helye közelebb esik a barometrikus kondenzátorhoz, a (4) gyűjtőedényben nagyobb vákuum lesz, mint a (3) kígyós hűtő hűtőkígyójában, minek következtében