65150. lajstromszámú szabadalom • Gőzsugárszivattyú

Ezen gőzsugárszivattyúnak két foganatosítási alakja a mellékelt rajzban példaképen van föltüntetve. Az 1. ábra nézet, részben hosszmetszet, melyben az első foganatosítás! alaknak jellemző részei vannak föltüntetve. A 2. ábra nézet, részben hosszmetszet, melyben a második foganatosítási alaknak jellemző részei vannak föltüntetve. A gőzsugár az (A) keverőkamrába (1. ábra) számos, szűkülő és ismét bővülő (Bl, B2, B3, B4) szájcsövön áramlik be, melyek négy, egymással koncentrikus körben vannak elrendezve. Ezen szájcsöveknek elvezető nyílásai mind egyenlők, bár az elvezető nyílásokat másként is lehetne méretezni. A mozgatandó anyagot a gőzsugár a (C) csőtoldaton át szívja be az (A) keverőkamrába, honnan azt a szűkülő és azután ismét bővülő (D) csőtoldaton át nyomja be abba a térbe, amelybe a mozgatandó anyagot be akarjuk vinni. Az egy ugyanazon a körbén elrendezett szájcsövek egy ugyanabból a gyűrűalakú kamrából indulnak ki és minthogy a szájcsövek négy körben vannak elrendezve, négy ily (Él, E2, E3, E4) kamra van alkalmazva. A gyűrűalakú kamrákba a gőz egy-egy (FI, F2, F3, F4) csövön áramlik be, mely csövek a közös (G) gőzvezetéktől ágaznak el és egy-egy (Hl, H2, H3, H4) csappal, továbbá a csapok mögött uralkodó gőznyomásoknak mérésére egy-egy (II, 12, 13, 14) manométerrel vannak fölszerelve. Ily módon minden egyes, egy-egy körben elrendezett szájcsőcsoportba tetszőleges nyomás alatt álló gőzt lehet bebocsátani és hogy a különböző szájcsőcsoportokba bevezetett gőznek nyomásai egymástól különböznek. A szájcsöveknek legkisebb harántmetszetei, vagyis azok a harántmetszetek, amelyekben a szájcsöveknek szűkülő részei azoknak bővülő részeihez csatlakoznak, az egy ugyanazon a körben elrendezett szájcsöveknél egyenlő, a különböző körökben elrendezett szájcsöveknél különböző átmérőkkel bírnak. Kísérletek igazolták, hogy az indítás legkedvezőbben akkor végezhető, ha azok a szájcsövek, amelyek legkisebb harántmetszeteinek átmérői a legnagyobbak, a leg"külső körben, a további szájcsövek pedig akként vannak elrendezve, hogy a kisebb sugarú körben elrendezett szájcsövek legkisebb harántmetszeteinek átmérői kisebbek, mint a nagyobb sugárú körben elrendezett száj csövekéi. Normális üzemnél az összes szájcsövek gőzt vezetnek és minthogy a szájcsöveknek elvezető nyílásai egyenlők, azokon egyenlő gőzmennyiségek áramlanak át. Ennek megfelelően a különböző szájcsövekbe annál kisebb nyomású gőz vezetendő be, minél nagyobbak azok legkisebb harántmetszeteinek átmérői. Az (II, 12, 13, 14) manométerek mutatóinak tehát különböző, az illető manométerek számlapján megjelölt állásokat kell elfoglalniok. A száj csöveknek elvezető nyílásai akként vannak méretezve, hogy a szájcsöveket elhagyó gőzsugárnak nyomása normális üzemnél az (A) keverőkamrábaii föntartandó «p» nyomásnál kevéssel nagyobb. Indításnál a keverőkamrában uralkodó nyomás a «P» nyomással egyenlő, mely nyomás pl. állandó. Hogy a gőz a szájcsövekből nagy nyomás alatt áramolják ki, nyomásának közel a «P» nyomással kell egyenlőnek lennie. Ez a föltétel akkor teljesíthető, ha az öszszes rendelkezésre álló gőz a legkülső körben elrendezett (Bí) szájcsöveken vezettetik át, vagyis ha a (Hl) csap teljesen nyitva, a többi csap pedig teljesen zárva van. Ez lehetséges, mert ezen szájcsövek legkisebb harántmetszeteinek átmérője a többi szájcsövek legkisebb haránt metszeteinek átmérőjénél nagyobb. Ily viszonyok között a keverőkamrában a nyomás kisebbedik és a «P» nyomásnál kisebb «pl» értéket veszi föl. Ekkor a (Hl) csap fokozatosan elzáratik és a (H2) csap kinyittatik úgy, hogy az összes rendelkezésre álló gőzmennyiség a két külső körben elrendezett (Bl, B2) szájcsöveken át áramlik ki. A csapoknak állítá-