65109. lajstromszámú szabadalom • Eljárás alkoholos erjesztésre
Megjelent 1914. évi augn sztus hó 3 5-én . MAGY. gg^ KIR. SZABADALMI pp§ l HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65109. szám. lV/b. OSZTÁLY. Eljárás alkoholos erjesztésre. DE FAZ1 ROMOLO VEGYÉSZ RÓiMÁBAN. A bejelentés napja 1914 január hó 20-ika. A közvetlenül erjeszthető eukorfajták. és más, az erjesztés előtt cukrosítandó szénhydrátok alkoholos erjesztésénél a főreakciót, nevezetesen az erjeszthető anyagoknak alkohollá és szénsavvá való átalakítását mellékreakciók kisérik, melyek melléktermékeknek, mint tejsavnak és magasabb alkoholoknak stb. képződését okozzák. Ezen melléktermékek képződésének korlátozására vagy megakadályozására már különböző módok ajúnltattak, nevezetesen 1. tisztán tenyésztett élesztő alkalmazása, 2. különleges eljárás segélyével való sterilizálás, mely a mikroorganizmusokra és a fermer.tekre behatást fejt ki, melyek az említett melléktermékek képződését okozzák, 3. dezinficiálószerek hozzáadása, azonban csak csekély eredménnyel. Kísérleteim alapján valószínűnek bizonyult, hogy ezeket a másodlagos erjesztési folyamatokat oly baktériumok vagy más mikroorganizmusok okozzák, melyeket maga a tisztán tenyésztett élesztő is tartalmazza és amelyek ily módon az alkoholban való csökkentett kihasználást okozzák. Downes és Blunts beható kísérletei és Buchner és Bang S. folytatólagos kísérletei (lásd Jörgensen «Die Mikroorganismen der Gáhrungindustrie» Berlin 1909. 5-ik kiadás, 91. oldal) azt eredményezték, hogy a fény behatása nem kedvező a mikroorganizmusok életére. Lucien Levy (Les mouts et les vins en distillerie, Paris 1903, 182. oldal) megállapította, hogy a fény hosszas behatása a penészképződésre sem előnyös. A 9003/1896. számú angol szabadalmi leírás szerint a tápszerek eltartására Röntgensugarak alkalmaztatnak és a 81228. számú német szabadalmi leírásban elektromos áram alkalmazásával foganatosított sterilizáló-eljárás van leírva. A víznek és más tápszereknek higanygőzlámpák sugarai segélyével való sterilizálása szintén oly megfigyelés, mely bejelentőt arra késztette, hogy cukortartalmú folyadékoknak és kémén} í tő tartalmú termékek (diastasa vagy mucedinok által való) cukrosítás utján kapott folyadékoknak erjedési folyamatainál a fény behatását megvizsgálja. A fénynek és különösen az ultraibolyasugaraknak az alkoholos erjesztésre való behatását már most kedvezőnek találtam és számos lefolytatott kísérlet eredményeképen, melyeknél a fénybehatás nélküli erjedési folyamatok eredményei állandóan összehasonlítás alapjául vétettek, állandóan alkoholban való jobb kihasználás mutatko-
