65025. lajstromszámú szabadalom • Mentőkészülék közúti vasutak járműveire

Megjelent 1914. évi augusztus hó 13-án. MAGY. jggW KIR. SZABADALMI j®® HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 65025. szám. V/g/l. OSZTÁLY. Mentőkészülék közúti vasutak járóműveire. KIRÁLY KÁLMÁN MÁV. RAKTÁRNOK BUDAPESTEN. A bejelentés napja 1913 május hó 30-ika. A jelen találmány közúti vasutak járó- i műveire való olyan mentőkészülékekre vonatkozik, amelyeknél az elütött egyén fölfogására alkalmazott lapát, háló vagy efféle működésen kívül a sínektől bizonyos magasságra fölemelt és hátrahúzott helyzetben el van reteszelve és elreteszelt állapotából való kiszabadítására a kocsi legelején egy érzékelő készülék van elrendezve. Az elreteszelés megszüntetése után a fölfogókészülék rugók vagy effélék hajtása alatt hirtelen előre és a sínekre ugrik és így lehetetlenné teszi, hogy valaki a kerekek alá kerüljön. Közelebbről a találmány főként a fölfogó készülék különleges szerkesztésére, mozgató és elreteszelő berendezésére, továbbá oldalrácsoknak a fölfogókészülékkel együtt való mozgatására vonatkozik. A mellékelt rajz példaképen a találmánynak megfelelő mentőkészülék egy kiviteli alakját tünteti föl részben metszett alul- és oldalnézetben. A fölfogókészülék a találmány értelmében három részből áll. A fölső (z) rész a kocsifenék alsó oldalára van helytállóan erősítve és vezetékét alkotja a középső (g) résznek, amely rajta működés közben föl- és lecsúszik. A középső (g) rész e célból a megrajzolt kivitel szerint kettős fallal készül és fölemelkedésekor e két fal közé hatol be a rögzített (z) lemez. Az alsó (k) rész a középső (g) rész végének alsó oldalára erősített (ga) kengyelben van vezetve. Az alsó és fölső rész lényegileg sík és pedig az alsó közel vízszintes, a fölső pedig közel függőleges helyzetű, míg a középső rész az előbbi kettőt megfelelő görbülettel kapcsolja össze. Mozgatása céljából'mindkét (g, k) rész egy és ugyanazon (e) kengyelhez van kapcsolva és pedig a (g) rész a (gb) csigán vezetett (gc) lánc, a (k) rész pedig (hl, h2) csuklórudak segítségével; ezenfölül a (g) rész egy-egy nyúlványához (1X1, 1X2) rugók feszülnek, amelyek a (g) részt állandóan lefelé nyomni törekszenek, s így a (gc) láncot feszesen tartják. Fölemelt helyzetében a (g) rész tartja (ga) kengyel révén a (k) részt is fölemelve. Mihelyt a (gc) lánc megengedi, a (1X1, 1X2) rugók letaszítják a (z) vezetéken a (g) középső lapátrészt, amely viszont a (gc) vezetékben előretolódó (k) lapátrészt is a sínekre szorítja le. Az (e) kengyel (c, d) láncok közvetítésével az (a) tengelyre ékelt (bl, b2) korongokkal kapcsolatos és az (a) tengely